Sajó László: Öt és feles

A futball ábécéje (G mint gól 2.)

  • Sajó László
  • 2012.11.11 14:10

Egotrip

Mérkőzés közben, négy perccel gólja után esett össze egy svéd negyedosztályú mérkőzésen Victor Brannstrom. A Pitea 29 éves focistája az Umedalen elleni hazai meccsen juttatta előnyhöz csapatát. Négy perccel később az ellenfél térfeléről kocogott vissza, amikor leült, aztán a földön elterült.

Megpróbálták az újraélesztést, de a kórházba szállítás után már csak a játékos halálának beálltát tudták megállapítani.

Balogh József emlékének

Akkor most a bekapott gólról. Jellemző a jelző. Bekaptuk. Megszívtuk. Bekaptátok. Megszívtátok. Beszoptátok. Férfiak a pályán. A kurvaanyádnál is nagyobb sértés a köcsög. És akkor most itt van a gól. Minden vita, veszekedés, rugdalózás, verekedés elhalkul, megszűnik, nem is volt. Gól, az van. Góllal büntetnek. A büntető gól. Ők ott, a szögletzászlónál örömködnek, mi meg nézünk egymásra, jobb érzésűek a földre. Rosszabbak a kapusra. A legrosszabbak szólnak is. Mi van?Mi lenne, néz vissza a kapus (róla majd a k betűnél), nem szól. Nem mondja, hogy a te gólod, nem jöttél vele. Lefejeltek. Megelőztek. Nem fogtad. Üresben álltál. Lefutott. Hülyét csinált belőled. Belőletek. Köcsögök. A gólt a kapus kapja - ennél az örök érvényű ökörségnél csak az a nagyobb baromság, amit majd az edző jelent ki az öltözőben: a gólt a csapat kapja. Ja, meg rúgja is. Nem, kérem, a kapus; akkor is, ha kint kóricál a tizenhatosnál (rosszul futott ki), és a csatár még csinál öt cselt, mielőtt. A kapust azért tartjuk, hogy: 1. védjen, 2. van kit szidni. Pedig kapust bántani nem szabad, védett állat. Az állat legalább védett, haha. A kapus és/vagy egymás szidása a gólgyászmunka első, legegyszerűbb fázisa. A hárítás. Nem az én hibámból. Messze voltam. Lézengtem a felezővonalnál. Ott se voltam. Lecserélnek, erre gólt kapunk. A gólgyászmunka második fázisa majd a büfében. A kapus akkor se szól, kint cigizik, belül emészti magát, a gólt. Szó szerint emészti. A gyomrára ment. A gól mellbe vág, szíven üt, de leginkább gyomron talál. Laci kapusunk, mint tudjuk, rituálisan szart minden meccs előtt. Megemésztette, s helyet csinált az újabb gól(ok)nak.

Az ember, játékos, szurkoló szabályszerűen rosszul lesz a bekapott góltól. Már megint gólt kaptatok be, gyorsan, futtában, és megfeküdte a gyomrotok? Feküdjetek le. Aludni úgyse tudtok. Vagy ha igen, a bekapott gólról álmodtok, ébredtek reggel csatakosan, mintha meccs után. Ez a gólgyászmunka utolsó, legnehezebb, soha el nem múló fázisa. Vannak gólok, amelyek álmunkban se. Rahn. Edström. Miattuk nem a kapus, egy csapat - a fél ország nem alszik. Czerniatynski (van olyan szurkoló - róla majd az sz betűnél -, ki ne írná le hibátlanul, álmatlanul is e nevet?) gólja után, nyolcvankettőben kimentem a konyhába, apám már ott ült, itta a fröccsöt. Alig ment el a kapuig. Vigasztaltam: sarokra ment. Apám mondott egy cifrát, nem szokott. Töltött, nekem is, spriccelt a szifonból. Reggelig gyászmunkáztunk, még a rádiót is bekapcsoltuk, elolvastuk az újságot, hiába. Ott is kikaptunk.

A gól nem a labdának teljes terjedelmében a gólvonalon történő áthaladása - az a gól, akár a tizenegyes (róla majd a t betűnél), amit a bíró megad. Ez most nagy téma, hála a technikának, mindenki látja: (nem) gól. Csak a bíró nem. A gólbíró. Már olyan is van. Ott áll a partvonalon, és nem lát a kapufától. Videobíró mégsem kell, mert nem lehet szidni. Mert nincsen anyja.

A gól misztikájához hozzátartozik, hogy bent volt, vagy nem. Nem lehet tudni. A nem gól gól, a gól meg nem. Egy Bundesliga-meccsen kigurult a labda a lyukas hálón, a bíró nem vette észre. A kamera igen, a meccset újrajátszották. A MAC-pályán (esti meccs, gyér világítás) is kigurult, itt nem látta a kamera, se a spori, pedig asszisztensei is voltak (két taccsbíró). Kirúgás, mondta a bíró, röhögött az ellenfél is, tehette, már négy góllal vezettek.

A gólvonal mögé vagy elé pattan a felső lécről? A kapus a gólvonal előtt vagy mögüle ütötte ki? Semmi, megy tovább a játék. Utána lehet dühöngeni. De amikor mi játszottunk, kiskapura, és két féltégla volt a kapu, és csak térdig ért a gól, akkor a meccs félbeszakadt, addig veszekedtünk egy (nem) gólon, míg ránk esteledett, és be kellett menni. Vagy megsértődött az, aki a labdát hozta, és ott hagyott bennünket a (meg nem adott) gólunkkal.

A gól annyira mindenek fölött áll, oly magánvaló, oly önös, különös, hogy kapu se kell hozzá. Tulajdonképpen labda se. Meccs se, semmi. Egy bíró kell hozzá, semmi más.

Megíratott, de idetartozik, a gól mibenlétéhez az a - találat, mondják a szóismétlést kerülni óhajtó finom tollú szakírók; dugó, örülnek neki a grundon, de én áhítattal szóismétlem - gól, amely velünk (nem) esett meg a hátsó földes pályán - ilyen gólok csak ott történnek -, egy novemberi ködös kora délután, kupameccsen. Magyar Népköztársasági Kupa. Felsőbb osztályú volt az ellenfél, nekünk jó lett volna az iksz a továbbjutáshoz. Két perc volt hátra, vezettek egy-nullra, már mindenki ment volna a forró fürdőbe. Csak Józsi bácsi gondolta másképp. Józsi bácsi vezette a meccset, egyszemélyes törzsszurkolónk, fia a jobbszélsőnk, minden meccsünkön kint volt. Mármint Józsi bácsi, mert jobbszélsőnk saját esküvőjének időpontjában, hagyománytiszteletből talán, nem jött el a meccsre - nem úgy Józsi bácsi. Az örömapa bizony jócskán elkésett a ceremóniáról - nem mondható, hogy csak a fia miatt járt ki. A játékvezető nem érkezett meg - ez végül is méltányolható a dideregtető és lehetetlen idő (délután egy óra) miatt. A felek megegyeztek, hogy a jelen levő egyetlen fő, aki nem játszik, Józsi bácsi lesz a bíró. Aki a felek kölcsönös megelégedésére vezette a találkozót - egészen a 88. percig. Immár háromnegyed három felé járt, amikor Józsi bácsi a sípjába fújt. Mehetünk zuhanyozni, kiestünk. Gondoltuk mi, meg az ellenfél. Ám Józsi bácsi nem lefújta a meccset, hanem középre mutatott. Gól. A labda a félpályánál, nem értettük. De magyarázatra nem volt idő, mert Józsi bácsi a meccset is lefújta azonnal. Mondhatni, középkezdésre már nem volt idő. Azt azért ő se szerette volna, hogy az ellenfél közepet kezdjen - mert persze ők kapták a gólt, ki más. Ez világosan kiderült a jegyzőkönyvből, egy-egy, továbbjutottunk. Arra azért vigyázott, hogy ne a fiát írja be góllövőnek, még részrehajlással vádolják. A továbbjutást jelentő gólt én értem el, és erre a gólomra vagyok máig is a legbüszkébb. Már a büfében gratuláltak a többiek, és mindenki másként emlékezett. Ahogy berúgtad! -fejelted! -lőtted! -bombáztad! -vágtad! -zúztad! -bikáztad! -varrtad! -ragasztottad! -rámoltad! -ívelted! -emelted! -sarkaltad! -ollóztad! -pöckölted! -pöttyintetted! -sóhajtottad! -simogattad! -csókoltad! -passzíroztad! -gyötörted! -bénáztad! Szerintem nagy szóló, a félpályáról indultam, mindenkit ki, a kapust is el, gurítás. A meccs után az ellenfél szóhoz se tudott jutni, ilyet még nem láttak.

Ilyen gólt senki.

Neked ajánljuk