Vágvölgyi B. András: Elektrosokk

  • 1996. május 9.

Egotrip

Drótvilág. Háló. Behálózva. Behálózott világ. (A pók dolga.

<- lásd: Krasznahorkai: Sátántangó. Persze nem úgy.) Ez a világ be van hálózva. Drótozva. A drót: közeg. A drót: csatorna. Levegô. Víz. Életvilág.

A drót pionírjai: Bell, Edison, Tesla. Az egyik leg-drót-pionírabb: Puskás Tivadar. Nemcsak a telefonközpont miatt. A telefon: e-mail, real time talk, RealAudio, CU-see-Me; fontos eszköz, az is marad. De Puskás Tivadar kitalálta a telefonhírmondót, dróton át a pálmafák közé, börzehírek Bécs-Budapest, bűnügyi hírek keresztül-kasul Közép-Európából, kommunális információszolgáltatás, mit játszik ma este az orfeum. Mesélgette a nagyi, hogy náluk a tízes-húszas években az Erzsébetvárosban ott lógott még a két készülék a falon, kislánykorában a vígoperai highlightokat bírta a legjobban.

A pesti kezdeményezést néhány más város is követte, de a telefonhírmondó nem lett nagy durranás, sehol nem terjedt el annyira, mint Magyarországon. Marconi meg Popov mérnök jött a levegôvel. Éter. Sugárzás. Túl korán bejött a rádió, aztán a televízió, hogy késôbb a kábeltévékkel, majd az Internettel térjünk vissza a bedrótozott világ gondolatához. Most Puskás újra él, drót van, míg nem jön egy újabb mérnök, über-cikifónos fasz, s kitalálja az egészet üvegszáloptika- meg telefondrótmentesen. De addig újra Puskás van! És ez jó.

Ja! Lehet mondani a magyar bürokráciára sok mindent, elsôsorban és mindenekelôtt rosszat, mindenesetre ötlettelenséggel azért még a tuskóagyú magyar bürokrata sem vádolható. A Magyar Királyi Szabadalmi Hivatalban volt egy nevenincs ember, kipödrött volt a bajusza, fényes fekete selyem a könyökvédôje, elsô látásra két számjegyű az IQ-ja, aki elolvasta Puskás tanulmányleírását, megigazította szemén a cvikkert, tekintetét a Nagy Magyar Technozsenire emelte, és azt mondta: Na jó, jó, Puskás úr, ezt a dolgot levédetheti. 215 korona és 50 fillér lesz. De azt a záradékot mindenképpen írja be a találmányához, Puskás úr, hogy ezen az ördögi dróton csak hangot, emberi hangot továbbíthat, de képet, aztat nem! Értve vagyok?!

Hát ne mondja azt senki, hogy a magyar hivatalnoki karnak nem volt egy víziója a jövôrôl!

(Lásd még: Melléklet, IV-V. oldal)

 

Figyelmébe ajánljuk

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.

„Ők nem láthatatlanok”

A Pirkadatig című krimiért 2023-ban elnyerte a legjobb mellékszereplőnek járó Ezüst Medvét. Transz színésznőként aktívan kiáll a transz emberek jogaiért és láthatóságáért – minderről és persze Tom Tykwer új filmjéről, A fényről is kérdeztük őt, amelynek mellékszereplőjeként a Szemrevaló Filmfesztiválra érkezett Budapestre.