Kovács Kristóf: 7, hó

publikálva
1996/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás

Riasztó

: 1) túsz, illetve a róla készült, profilból felvett árnyképek eposzi jelzôje 2) tárgy, illetve tárgyak és elektronikus berendezések összessége, olyanoké tehát, amik beleakadnak az ember kabátjába, amikor éppen sötét tereken kölcsönjárműveket próbál kinyitni, miközben vadkenderrel való visszaélés terheli a lelkiismeretét: a r. ebben az értelemben ugyanis használt autó szükség- és (azt mondják) rendeltetésszerű tartozéka. Hatása fizikai paraméterekkel - szóval, hogy mivel mit csinál, meg hogy miért - kifejezhetetlen, illetve egyszer megpróbálták bemérni, de nem ment, ronggyá tépett minden mérôműszert: annyi azonban talán elmond róla valamit, hogy pusztán akusztikus megjelenésével, vagyis tehát hogy megszólal, ámokfutásra kényszeríthet egy zárjegy nélküli koreai desszertárust is a Garay-piacon, pedig azok elég edzettek, meg ott majdnem mindig esik is. Továbbá hogy hangjának hatására a NATO-hoz kívánt csatlakozni egy vakond, de aztán meggondolta magát.

A r.-t állítólag egy hangszerbôl fejlesztették ki, amit valami közelebbrôl meg nem határozható kelet-európai országban találtak a gyarmatosítók. Aztán mégsem konkvisztálták az országot, megérkeztek valamikor a késô barokkban, körülnéztek, na, nem, mondták, ezt azért mégse, és távoztak, ahogy bírtak. Neve azóta sincs a helynek, bár a világháborúk elültével telepesek szoktak itt gyökeret verni, hogy műanyagot állítsanak elô a levegôbôl, az ott maradt lakosság azóta is ebbôl a műanyagból él, az élelmesek még keletebbre exportálják, az átlagpopuláció, afféle anyámasszony katonái tehát, meg ülnek a pusztában, várják, hogy hetente egyszer kijöjjön az analitikus örökébe lépô (az nem bírta tovább, meglépett) ornitológus, és máltai szeretetcsomagokból származó pattogatott kukoricát osszon szét közöttük, egyébként meg rágcsálják a műanyagot, és látszik az arcukon, hogy nem ízlik nekik, pedig nem rossz, meg lehet szokni.

A hangszerbôl mindössze egy példány volt, mert - a legenda szerint - a sámánt, aki feltalálta, közvetlenül a találmány nyilvános bemutatása után a szent kaktusz tüskéire vetették, ami késôbb emiatt kiszáradt, pedig az egy kaktusznak nem könnyű, de ezen a helyen napirenden voltak - és mindmáig ott tartózkodnak - a paraesemények. Egy ilyen során fejlôdött ki a r. a hangszerbôl, egy helyettes vasúti állomásfônök próbált pálinkát fôzni a feleségébôl, és ennek során összetévesztette a hangszert az asszonnyal, sötét volt aznap a trafóházban, vallotta késôbb elcsukló hangon a helyettes. Ítélethozatalra azonban nem került sor a tárgyaláson, mert a bűnjelként bemutatni kívánt r. ekkor megszólalt, és azóta sem hagyta abba, néha próbálkoznak vele, a kísérletezôk többségét kezükben a kombináció leírásával temetik, a szertartáson rezesbanda szól, de nem hallani belôle semmit, sokak szerint így is a jobb. Ezenfelül más nem is történik ezen a helyen, vagy ha igen, akkor nem veszi észre senki, nagy a zaj.

publikálva
1996/19. (05. 09.)
Twitter megosztások száma
Google +1
Egyéb megosztás
Cimkék:
Ezt már olvasta?

Legfrissebb Narancs

„Nem kérünk bocsánatot”
Interjú „Tibi atyával”
Interjú Palkovics Lászlóval
Mi lesz az MTA-intézetekkel?
Évadnyitó melléklet
Jordán Adél, Carly Wijs, Pintér Béla színháza
Tartalomjegyzék Legfrissebb Narancs

Kis-magyarország

még több Kis-Magyarország...

Narancs

Blog

még több cikk