Falus András szerint újra szükség lenne a maszkhordásra a zárt terekben

  • narancs.hu
  • 2022. augusztus 4.

Élet + Mód

Már most itt van az őszre várt felfutás.

Falus András immunológus, egyetemi tanár a Népszavának nyilatkozott a koronavírus-esetszámok felfutása kapcsán.

Kiemelte, hogy meggyőződése:

el kellene rendelni zárt térben a maszkhasználatot.

A szerdán közzétett fertőzöttségi adatok ugyanis azt mutatják, hogy egy hét alatt szint megduplázódtak az értékek: az elmúlt héten ugyanis összesen 96-an veszítették életüket koronavírusban, és 1593-an vannak kórházban. A mostanihoz hasonló számokat legutóbb az ötödik hullám lefelé tartó időszakában lehetett látni - hangsúlyozzák.

Falus András szerint az emelkedést oka egyrészt a koronavírus omikron BA.5 alvariánsának megjelenése, amelyre az oltás csak korlátozott mértékben hat; emellett az emberek is megunták az óvatosságot és elfeledkeztek a védekezésről. Hozzátette azt is, hogy hiába van már most itt az őszre várt felfutás, a kormányzat nem kíván lépéseket tenni a vírus terjedésének megállítására. 

Ennek elmndása szerint súlyos következménye lehet:

Minél több ember fertőződik meg, annál nagyobb a valószínűsége, hogy olyanok is elkapják a betegséget, akik erre rosszul reagálnak.

Falus András azt javasolja, hogy az is adassa be az emlékeztető oltást, aki már háromszor-négyszer beoltotta magát, az adassa be az ismétlő oltást, az ugyanis a betegség súlyos következményeitől megvéd.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.