Élet + Mód

1941 májusában nagyot vicceltek a kiskunfélegyházi tinédzserek. De szép is lenne, ha megpróbálná őket valaki utánozni!

Orbán Viktor tavaly márciusban adta át a felújított Ludovika Akadémiát a két évvel korábban alapított Nemzeti Közszolgálati Egyetemnek, idén ősszel a hallgatók már a szomszédban elkészült új kollégiumba is beköltözhetnek. A 38 milliárdos Ludovika Campus projekt komoly ütemet diktál.

Izgalmas felfedezésről adott hírt a nemzetközi hírű magyar agykutatócsoport – a hozzá fűzött kommentárjaiknak viszont nem fog mindenki örülni.

1971. április 8-án ült össze az első Roma Világ­kongresszus. Ez volt az első szervezett és átgondolt kísérlet arra, hogy a roma lakosság érdekei és jogai nemzetközi szinten is megfogalmazódjanak. Ezen a napon Londonban több mint tíz ország 23 delegáltja – köztük a kor neves színésze, Yul Brynner, és Magyarországról Farkas Menyhért író – döntött a roma nép zászlójáról, himnuszáról, önelnevezéséről. Emellett több bizottságot hoztak létre az oktatás, a kultúra, a háborús bűnök és kárpótlás, illetve a szociális és nyelvi témájú problémák kezelésére. A negyedik világkongresszuson, 1990-ben a Varsó melletti Serockban született döntés arról, hogy április 8-át, az első világkongresszus kezdetének időpontját roma ünnepként ismerjék el. Az ENSZ ezt a napot a roma kultúra világnapjává nyilvánította, az Európai Parlament pedig 2005. április 28-án határozatban rendelkezett, hogy április 8. „a romák napja” legyen.

Sokféle parádé volt már Budapesten, de a legabszurdabb minden bizonnyal 96 évvel ezelőtt, amikor Szamuely Tiborék teljesen átrendezték a fővárost.

Zenei fesztiválokon, művelődési házakban és budapesti romkocsmákban is kikölcsönözhetők az „élő könyvek”, akik 20 perc alatt elmesélik, hogyan élnek melegként, közmunkásként vagy hajléktalanként.

Párizs tíz évvel ezelőtt indította el a belső városnegyedek fel­élesztését célzó Vital’Quartier (élő negyed) programot. Erőteljes állami beavatkozással előzték meg, hogy a francia főváros közepén olyan hangulat alakuljon ki, mint a pesti Rákóczi úton vagy a Nagykörúton. Magali Vergnet-Covo, az erre kidolgozott urbanisztikai és vagyonkezelői program vezetője egy önkormányzati-magán tulajdonú társaság, a Semaest élén.

Miért hordunk kalapot? Miért nem hordunk? Ha mégis, hogyan vigyázzunk rá? Mi a különbség a sapka és a kalap között? Elmeséli az Ozmonda Kalap Galéria vezetője.

Nem kell feltételes mód, a 100 éves budapesti házak tavaszi ünnepe a fővárosi civil kezdeményezések szimbolikus programja, és kész. Az idei immár az ötödik háztűznéző volt, ezen a hétvégén rendezték.

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

A kormányzat gigantikus építkezési tervei megmozgatták a szakma fantáziáját. Beszámoló egy hamisítatlanul magyaros hangulatú konferenciáról.

Hiába a Liget Budapest projekt 170 milliárdja, a Közlekedési Múzeumba 2009-ben beolvasztott Országos Műszaki Múzeum (OMM) ismét pórul jár – mint 200 éves története során mindig.