Majális live show – Ezt kellett volna Szinyei Merse Pálnak látnia!

  • L.T.
  • 2015. május 3.

Lokál

1941 májusában nagyot vicceltek a kiskunfélegyházi tinédzserek. De szép is lenne, ha megpróbálná őket valaki utánozni!

A régi május elsejei fotók keresése közben különös képre bukkantunk a Fortepan oldalán. Ismertetője szerint 1941 tavaszán készült a kiskunfélegyházi Constantinumban, ami akkoriban még kizárólag leányneveléssel foglalkozott, az elemitől egészen a tanítóképzőig.

Minden bizonnyal számos feljegyzés, naplórészlet és visszaemlékezés tanúskodik az itteni oktatás színvonaláról, ám a Fortepanon talált fotó leginkább azt mutatja, hogy a Constantinum a tavasz beköszöntével igen vidám hely lehetett. Különben hogyan is juthatott volna az itteni lányok eszébe, hogy az egyik leghíresebb magyar festményt, Szinyei Merse Pál Majálisát „játsszák el” – méghozzá olyannyira élethűen, hogy a kép láttán elsőre azt hittük, csupán egy régi, fekete-fehér reprodukciót láthatunk. Vajon egy évvel később is volt hasonló produkció Kiskunfélegyházán?

false

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.