chili&vanília

A tavaszi megújulás ünnepe – 1394

Gasztro

A perzsa újév, a nowruz a tavasz első napja, az iráni naptárban pedig az év első napja. Minden évben március 20-ra vagy 21-re esik. 2008 óta az UNESCO szellemi kulturális örökségének része. A tavasz beköszöntével érkező megújulás, növekedés és újjászületés ünnepe. Talán a világon az egyik legszebb ünnep. A családok hagyományosan feldíszített asztalt állítanak fel ilyenkor, amely az ünnep kezdetétől 13 napig megmarad. Az asztal neve haft-seen, és legalább hét „s” betűvel kezdődő, szimbolikus jelentésű alapanyag, illetve tárgy kerül rá: sabzeh, azaz friss búzafű, amely az újjászületést és termékenységet jelképezi, sumac, vagyis szömörce, az élet fűszere, senjed, szárított lótuszvirág, a szeretet szimbóluma, seer, azaz fokhagyma, amely távol tartja a rossz előjeleket, samano, búzából készített édes puding, amely a türelemre utal, serkeh, ecet, szintén a kor és a türelem szimbólumaként, valamint seeb, alma mint a természetes szépség megtestesítője. Ezenkívül tükör, gyertyatartó, vízben úszkáló aranyhalacska, pénzérme, jácint és festett tojás alkotja még az ünnepi asztalt. Hetekkel az újév előtt óriási, rituális nagytakarításba kezd mindenki, a gyerekeknek új ruhát vesznek. Az ünnepi menü része a rengeteg zöldfűszer, amely mind a tavasz érkezését jelenti. Az alábbi zöldfűszeres rizs elmaradhatatlan.

 

Perzsa zöldfűszeres rizs (sabzi polow)

Hozzávalók (6 adag)

50 dkg jó minőségű, hosszú szemű rizs (pl. basmati vagy jázmin-)

1 teáskanál só

10 dkg friss koriander

10 dkg friss petrezselyem

10 dkg kapor

1 csokor snidling

2 csokor újhagyma

0,5 dl olívaolaj

15 dkg vaj, felolvasztva

 

A rizst alaposan átöblítjük hideg vízben. Addig kell átmosni, amíg a víz kristálytiszta lesz (tehát lemostuk a rizsről a keményítőt, ennek köszönhetően lesz pergős az állaga). Egy tálba tesszük, annyi hideg vizet öntünk rá, hogy ellepje, hozzáadjuk a sót, majd 2 óráig, de legalább 30 percig áztatjuk. Robotgépben vagy éles késsel finomra aprítjuk az összes zöldfűszert: a koriandert, petrezselymet, kaprot, snidlinget, és felkarikázzuk az újhagymát, a zöldjével együtt. A rizst az összes zölddel együtt lábasba tesszük, és felöntjük dupla mennyiségű forró vízzel. Sózzuk. Felforraljuk, majd 10 percig előfőzzük. Ekkor leöntjük róla a vizet, a lábast konyhai papírtörlővel kiszárítjuk. Az aljára olívaolajat öntünk, és lazán rászórjuk az előfőzött rizst. A rizsrétegeket meglocsoljuk az olvasztott vajjal. Még elegánsabb és autentikusabb lesz, ha a vajhoz egy csipet sáfrányt keverünk. 2 dl vizet adunk hozzá. Takarékon, fedő alatt további 20 percig főzzük, amíg teljesen puhára párolódik. Ekkor levesszük a tűzről, szorosan leterítjük egy tiszta konyharuhával, majd rátesszük a fedőt. 10 percig állni hagyjuk. Ezalatt az anyag magába szívja gőzt, a rizs tökéletes állagú lesz. Hagyományosan hal köreteként adják, de nagyon finom pl. buggyantott tojással vagy sűrű joghurttal is.

A szerző blogja: www.chiliesvanilia.blogspot.com

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.