Melléklet - Nemzetközi Roma Nap

Jelen vannak!

Április 8., a nemzetközi roma nap

  • Roma Sajtóközpont
  • 2015. május 2.

Lélek

1971. április 8-án ült össze az első Roma Világ­kongresszus. Ez volt az első szervezett és átgondolt kísérlet arra, hogy a roma lakosság érdekei és jogai nemzetközi szinten is megfogalmazódjanak. Ezen a napon Londonban több mint tíz ország 23 delegáltja – köztük a kor neves színésze, Yul Brynner, és Magyarországról Farkas Menyhért író – döntött a roma nép zászlójáról, himnuszáról, önelnevezéséről. Emellett több bizottságot hoztak létre az oktatás, a kultúra, a háborús bűnök és kárpótlás, illetve a szociális és nyelvi témájú problémák kezelésére. A negyedik világkongresszuson, 1990-ben a Varsó melletti Serockban született döntés arról, hogy április 8-át, az első világkongresszus kezdetének időpontját roma ünnepként ismerjék el. Az ENSZ ezt a napot a roma kultúra világnapjává nyilvánította, az Európai Parlament pedig 2005. április 28-án határozatban rendelkezett, hogy április 8. „a romák napja” legyen.

Mégis, miért lenne okuk ünnepelni a ro­mák­nak, amikor járványszerűen terjed körükben a szegénység, roma és nem roma ember között pedig talán még sosem volt ekkora a távolság? Mégis, mire, kire lennének büszkék, amikor a tévében jószerivel csak nyomorgó vagy mulattató cigányokat látni, amikor ebben a légkörben se nem születhetnek, se nem halhatnak méltósággal?

Az elmúlt negyedszázad sok-sok kudarca ellenére a romák még mindig szerves részei a magyar társadalomnak. Lehet, hogy egyre többen szorulnak rá a kapun belüli munkanélküliséget jelentő közmunkára, de sokkal többen végeznek értékteremtő munkát és járulnak hozzá az ország gyarapodásához, mint az emberek többsége gondolná. Lehet, hogy nem ők nyerik a borászati aranyérmet, de sok helyen ők művelik a szőlőt. Lehet, hogy nem ők nyerik a közbeszerzést, de ők aszfaltozzák az utakat. És vezetik a villamost, sütik a kenyeret, vágják a hajat. Teszik a dolgukat, mint mindenki más, még ha nem is jut számukra annyi megbecsülés.

Pedig lenne kit elismerniük a romáknak és minden magyarnak egyaránt! A hétköznapi hősöket, például a versailles-i kastély, a Louvre, az Országház, a Magyar Tudományos Akadémia, a Dohány utcai zsinagóga faburkolatainak, bútorainak készítőjét, a nemzetközi gyárigazgatót, a menő divattervezőt vagy a jövő genetikusát. A sor meglepően hosszú.

A Roma Sajtóközpont vezetésével, nagy összefogással kéttucatnyi civil szervezet és számtalan önkéntes úgy döntött, hogy idén április 8-án, a nemzetközi roma nap alkalmából megmutatják a nagyközönségnek és a romáknak maguknak is, hogy van kire, van mire büszkének lenni! A fővárosban utcai performanszok, rendhagyó kulturális események, koncertek, filmvetítések várják a város központi terein a budapestieket, összesen több mint harminc helyszínen. Vidéken számos esemény mellett várhatóan többtucatnyi településen fogják kitűzni a roma zászlót a közintézmények falára. (A programokról részletesen lásd honlapunkat: roma­sajto­kozpont.hu).

Figyelmébe ajánljuk

Mi nem akartuk!

A szerző első regénye a II. világháború front­élményeinek és háborús, illetve ostromnaplóinak inverzét mutatja meg: a hátországról, egészen konkrétan egy Németváros nevű, a Körös folyó közelében fekvő kisváros háború alatti életéről beszél.

Mit csinálsz? Vendéglátózom

Kívülről sok szakma tűnik romantikusnak. Vagy legalábbis jó megoldásnak. Egy érzékeny fotográfus meg tudja mutatni egy-egy szakma árnyékos oldalát, és ezen belül azt is, milyen azt nőként megélni. Agostini, az érzékeny, pontos és mély empátiával alkotó fiatal fotóművész az édesanyjáról készített sorozatot, aki a családi éttermükben dolgozik évtizedek óta.

Baljós fellegek

A múlt pénteki Trump–Putyin csúcs után kicsit fellélegeztek azok, akik a szabad, független, európai, és területi épségét visszanyerő Ukrajnának szorítanak.

A bűvös hármas

Az elmúlt évtizedekben három komoly lakáshitelválság sújtotta Magyarországot. Az első 1990-ben ütött be, amikor tarthatatlanná váltak a 80-as években mesterségesen alacsonyan, 3 százalékon tartott kamatok. A 2000-es évek elejének támogatott lakáshiteleit a 2004 utáni költségvetések sínylették meg, majd 2008 után százezrek egzisztenciáját tették tönkre a devizahitelek. Most megint a 3 százalékos fix kamatnál tartunk. Ebből sem sül ki semmi jó, és a lakhatási válság is velünk marad.

Talpunk alól a hő

Ritka, potenciálisan megújuló energiaforrás lapul az alattunk különösen vékony földkéreg mélyén. A közeljövőben a mostaninál is sokkal nagyobb mértékben támaszkodhatnánk a geotermikus energiára, habár akadnak megoldásra váró gondok is. De mostantól pénz is jut rá!

Oktatás helyett

Akár több ezer kamuórát is beírhattak a KRÉTA rendszerbe egy miskolci technikumban az elmúlt évek során, de a szakképzési centrum állítja, most már minden rendben van. Diákok és egy volt tanár szerint egyáltalán nincs így.