„Ne féljetek, magyarok!” - Nemzetközi Roma Nap - Roma hősök

  • Kadét Ernő - Sárközi Gábor - Suri Szilvi (Roma Sajtóközpont)
  • 2015. április 19.

Lélek

Rendkívüli körülmények között vagy épp hétköznap, Cziffra Györgytől Farkas Jancsin át az építőmunkásig és az akadémiai tagig mind a hőseink. A romák sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények mégis fájón hiányoznak a köztudatból.

Puczi Béla 25 évvel ezelőtt társaival magyarokat mentett a marosvásárhelyi vérengzés idején. A „ne féljetek, magyarok, mert itt vannak a cigányok!” kiáltás máig emlékeztet a romák szolidaritására, helytállására, arra az önzetlen segítségnyújtásra, amely végül sokuk addigi életébe került. Puczi Béla majd’ húsz év küzdelem, keserűség és magány után – egy Magyarországról és a saját magyarságáról szőtt mítosszal a háta mögött – halt meg hajléktalanként 2009-ben Budapesten.

Háborúban, forradalomban

Romák és nem romák múltja, jelene sokkal jobban összefonódik, mint azt az emberek többsége hinné. De honnan is tudnánk Cziffra György világhírű zongorista történetéről, aki már nyolcévesen a Zeneakadémia növendéke volt? És akit minden igyekezete ellenére sem fogadott be a magyar művészvilág soha, s disszidálnia kellett, hogy a bárok füstös félhomályából kiléphessen a tehetségéhez méltó rivaldafénybe. Cziffra a távozása előtt pár nappal úgy játszotta Bartók II. Zongoraversenyét az ’56-os forradalom előestéjén, hogy sokak szerint az ott kitörő tapsvihar szította fel a forradalom tüzét.

false

De korántsem Cziffra az egyetlen ’56-hoz kötődő cigány ember. A kutatások szerint a fővárosi forradalmárok 6-8 százaléka lehetett roma. Köztük a 17 évesen mártírhalált halt Szabó Ilonka, aki fiatal kora ellenére a Corvin-köz legkeményebb harcaiban vett részt, végül a Práter utcában lőtték le a szovjetek. Párja, a naiv festőként is ismert Dilinkó Gábor is súlyosan megsebesült a harcokban, őt később a forradalomban vitt szerepéért 9 év börtönre ítélték.

A II. világháborúban szintén romák tömegei ontották vérüket a fronton, miközben sokuk családtagjait haláltáborokba hurcolták. Ez a felfoghatatlanul skizofrén helyzet lett az osztályrésze Horváth Károlynak is, aki az I. Magyar Hadsereg kötelékében szolgált, mialatt a falujában a csendőrök bevagonírozták a romákat, köztük 14 éves húgát, Zsuzsannát is. A lány elképesztő életösztönének és ritka szerencséjének köszönhető, hogy végül ép bőrrel túlélte a holokausztot, és előbb visszatért a szülőföldre, mint a hadifogságba eső bátyja.

Az I. világháborúban Oláh Lajos – az RSK egyik szerzőjének dédapja – az Isonzónál halt hősi halált, nevét bajtársaival együtt őrzi emléktábla szülőfalujában.

A szabadságharcban a magyar cigányok fegyverjavítóként, ágyúöntőként, tábori muzsikusokként vettek részt. Sárközi Ferenc Kossuth cigány hadnagyaként vált ismertté. Ott volt Budavár bevételénél, Komáromnál, Sarkadon és a debreceni ütközetben is. A legenda szerint a nevéhez fűződik a Kossuth-nóta: „Kossuth Lajos azt üzente…”

A cigányzene a szabadságharc utáni időszakban indult virágzásnak, ekkor fedezi fel jelentőségét – igaz, tévesen a magyar népzenével azonosítva a később magyar nótaként rangot nyerő műfajt – Liszt Ferenc is. Mára viszont alig tudja valaki, hogy Rigó Jancsi nem csupán egy finom sütemény, hanem valóságos személy, a Toulouse-Lautrecet is megihlető bohém cigányprímás volt, akit a belga hercegnével folytatott viharos szerelme a kor legnagyobb hírességei közé emelt. A süteményt akkor nevezte el a kísérletező cukrászmester, amikor a prímás egy különleges édességet rendelt a szerelmének. A cigányzene romantikus sztereotípiája – „a vérükben van a muzsika” – elhomályosítja, hogy ugyan a magyarokénál lassabban és viszontagságosabban, de megindult egyfajta polgárosodás a romák körében is ebben az időszakban. A hagyományos mesterségekből az ipari fejlődés miatt kiszoruló szakemberek alkalmazkodtak a változáshoz, és egyre többen taníttatták gyermekeiket a „gázsók” (nem cigányok) űzte szakmákra.

Békében

„Homlokomon két aranypánt van. Az egyik a cigányságom, a másik a magyarságom” – vallotta az 1948-ban született, fiatalon elhunyt Péli Tamás festőművész, akinek személyét és jelentőségét szintén kevesen ismerik. Híres zenészcsaládban született, de édesapja ötvösként tartotta el a családot.

Az ötvenes évektől a rendszerváltásig tartó négy évtizedben romák tízezrei keresték kenyerüket nehéz kétkezi munkával. A bányászaknák és a metrók alagútjainak mélyétől a lakótelepek betonkolosszusainak magasáig vették ki a részüket roma építőmunkások az ország építéséből, rengetegen gyári munkásként vagy téeszalkalmazottként tették a dolgukat. A híres fekete vonat szállította a munkásszállók népét messzi otthonukba két-három hetente például az ötvenes években szerzett érettségije miatt a romák és nem romák között is csodabogárnak számító villanyszerelőt, aki keszonmunkásként dolgozott a metróépítésen. Óvónőként dolgozó lánya pedig egyike azoknak a hétköznapi roma hősöknek, akikről az RSK készített portrét azzal a céllal, hogy megmutassák, nem a zenei tehetségkutatók sztárjai vagy a politikai szerencselovagok, netán a média romaképét uraló bűnügyi tudósítások szereplői azok, akik a hazai roma közösséget valóban reprezentálják. A közösségi média segítségével, roma emberek ajánlásai alapján felkutatott „hétköznapi hősök” – a buszsofőr, az óvónő, a pék, a házmester, az ápolónő, az építőmunkás, a gyári munkás, az informatikus, a genetikus, a szociális munkás – közül közönségszavazás fogja eldönteni, hogy ki kapja április 8-án az RSK által alapított Aranypánt-díjat. (Szavazni a romasajtokozpont.hu honlapon lehet.)

Folytathatnánk a sort híres sportolókkal, például az olimpiai bajnok Farkas Jánossal, akinek a ’66-os vébén a braziloknak lőtt csodagólját máig emlegetik, de a nemzetközi vonal is igen erős: Charlie Chaplintől a világklasszis olasz focistáig, Andrea Pirlóig, a Rolling
Stonesban gitározó Ron Woodtól a Led Zeppelin frontemberéig, Robert Plantig mind büszkén vállalják roma származásukat. A tudományos életben is egyre több roma szerez hírnevet, a Magyar Tudományos Akadémián immár hat roma kutató öregbíti hazánk tudományos hírnevét, a Romaversitas Alapítvány pedig csaknem 20 éve fogja össze és támogatja a különböző szakterületen tanulmányokat folytató, szakmájukat magas színvonalon űző, identitásukra büszke egyetemi hallgatókat.

Hétköznap

A romák „hétköznapi”, sztereotípiáktól mentes jelenlétét rögzítő tények hiányoznak a köztudatból. A személyes tapasztalás, találkozás egyre ritkább. Lakóhelyek, iskolák, munkahelyek különülnek el. Nem engedik a cigány gyerekek közé a nem cigány srácokat a suliban. A telepi focipálya is messze van, munka pedig alig akad – „na, nehogy már azt a keveset is együtt”. Maradnak a tankönyvek mint a közös ismeretek legfőbb forrásai. Csakhogy a cigányságról átadott ismeretek virtuális gettója zártabb, mint egy borsodi cigánytelep. A végzős középiskolai diákok történelemkönyvében például mindössze két oldal szól a 13 hazai nemzetiségről, köztük a romákról. Elkülönülve a történelem egész folyamától, a futottak még kategóriában.

Munkába menet, Mezőszemere, 2015

Munkába menet, Mezőszemere, 2015

Fotó: Farkas András/RSK

Setét Jenő roma aktivista nem véletlenül kampányol évek óta azért, hogy a romák történelme és kultúrája legyen része a magyar kánonnak. A Történelemtanárok Egylete is támogatja a Monitor kritikai platform és nyitott műhely arra vonatkozó javaslatait, hogy a cigányság a tankönyvekben ne problémaként jelenjen meg. A javaslat megfogalmazói szerint a tankönyveknek be kellene mutatniuk a nemzeti kultúrát és a mindennapi életünket évszázadok óta gazdagító cigány kultúra elemeit.

Az RSK kampánya arra szeretné felhívni a nagyközönség és a döntéshozók figyelmét, hogy a romák nemcsak az ország hírnevét öregbítő legendás személyiségeik révén, de az országot építő és működtető hétköznapi hősök tömegein keresztül is szerves részei a magyar társadalomnak. Ez így volt és így is lesz, mert együtt vagyunk, jelen vagyunk!

Kadét Ernő–Sárközi Gábor–Suri Szilvia

(Roma Sajtóközpont)

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.