Januártól a temetkezés is drágább lesz

Élet + Mód

Az energiaárak emelkedése miatt – közölte a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete.

A temetkezési vállalkozások régóta stabil, évente 30 milliárd forint körüli együttes forgalma legfeljebb a drágulások miatt emelkedhet, a temetések száma ugyanis visszaesett, mivel a pandémia enyhülésével kevesebben haltak meg, mint tavaly – mondta Palkovics Katalin, a Magyar Temetkezési Szolgáltatók Országos Szakegyesülete (MATESZSZ) elnöke.

A koronavírus-járvány előtt körülbelül 130 ezer temetés volt egy évben, legfeljebb néhány százalékos eltéréssel, idén is körülbelül ennyi lehet az év végéig. Az árfolyamhatásokra a piac kevésbé érzékeny, a temetéshez szükséges kellékek zöme ugyanis belföldön készül, a koporsókból exportra is kerül, behozatal inkább az urnákra jellemző.

Az egyesület vezetője hangsúlyozta, hogy a januári drágulásról a hamvasztóüzemek határoztak a gázárak emelkedése miatt. A mértékéről decemberben jöhet létre megegyezés, de ez sem a temetkezési vállalkozók döntése lesz. Más kegyeleti szolgáltatásokhoz hasonlóan ők csak közvetítőként vesznek részt ebben, mivel hamvasztást az elhunytak hozzátartozói közvetlenül nem rendelhetnek – emelte ki Palkovics Katalin, és megjegyezte, hogy a temetkezési vállalkozások tevékenysége emellett kiterjed a többi között a temetésfelvételre, a temetéshez szükséges kellékek beszerzésére, a ravatalozásra, a sírhelynyitásra, a halottszállításra, vagy az exhumálásra.

Magyarországon 5-7 ezer embernek ad munkát csaknem 520 temetkezési társaság, jelenleg körülbelül ennyinek van működési engedélye a kormányhivataloktól.

Az elnök szerint sok szempontból hasonló tevékenységet végeznek a kegyeleti közszolgáltatási szerződéssel egyházi vagy önkormányzati temetőket működtető vállalkozások is. Magyarországon több mint 3300 temető van, csaknem 60 százalékuk egyházi fenntartású. Akad magántulajdonú is, de temető létesítéséhez nehéz befektetőt találni, mert az előírások nagyon szigorúak, különösen a koporsós temetéseknél. A bevétel ugyanakkor korlátozott, a sírhelyek megváltásán túl legfeljebb a ravatalozók használatából vagy az autóval behajtó látogatóktól lehet pénzt szedni, miközben egyebek mellett vezetni kell a halottnyilvántartást, kezelni kell a ravatalozót, a halotthűtőt, télen gondoskodni kell a hó- és síkosságmentesítésről, minden nap nyitva kell tartani - sorolta.

Nagyobb településeknél előfordul, hogy a temető tulajdonosa egyúttal üzemeltető, és akár temetkezési szolgáltatóként is kizárólagossággal rendelkezik a saját területén, mint például a főváros önkormányzati cége. Vidéken a temetők üzemeltetése nagyobb gondot jelent, de mindenképp meg kell oldani, mert közszolgáltatásnak minősül. Fenntartásra a költségvetés minden évben külön keretet biztosít az önkormányzatok számára, de a MATESZSZ elnöke szerint ezt emelni kell, mert az összeg 10 éve változatlan, és sok temető üzemeltetése ellehetetlenülhet az egyre magasabb költségek miatt.

A kegyeleti szokások Palkovics Katalin szerint csak lassan változnak, és inkább a nagyobb településeken.

Vidéken például a temetkezések csaknem 60 százaléka még koporsós, míg a városokban akár 80 százalékuk urnás.

A változást jól mutatja, hogy a lakosság méretéhez képest viszonylag sok, 17 krematórium működik országszerte, köztük több magántulajdonú. A hamvakból egyre többen készíttetnek mesterséges gyémántot, külföldi cégek pedig ujjlenyomatból vagy hajszálból is csinálnak emléktárgyakat. A hamvak kiszórása erdőkben, folyó- vagy állóvizekben vélhetően nem a temetési költségek megtakarítása miatt terjed, de nem is biztos, hogy ez a megfelelő megoldás – hívta fel a figyelmet Palkovics Katalin. A hamvak otthoni elhelyezése még aggályosabb, mert megnehezítheti a veszteség feldolgozását, akár komoly érzelmi terhet is okozhat a hozzátartozóknak. A jogszabály ezen a téren nem elég pontos, a szakmai szervezetek ezért a hiányosságok megszüntetését sürgetik – mondta az érdekképviselet vezetője.

Maradjanak velünk!


Mi a Magyar Narancsnál nem mondunk le az igazságról, nem mondunk le a tájékozódás és a tájékoztatás jogáról. Nem mondunk le a szórakoztatásról és a szórakozásról sem. A szeretet helyét nem engedjük át a gyűlöletnek – a Narancs ezután is a jó emberek lapja lesz. Mi pedig még többet fogunk dolgozni azért, hogy ne vesszen el végleg a magyar igazság. S közben még szórakozzunk is egy kicsit.

Ön se mondjon le ezekről! Ne mondjon le a Magyar Narancsról!

Vásárolja, olvassa, terjessze, támogassa a lapot!

Figyelmébe ajánljuk

Mindent megértve

  • - minek -

Sok tekintetben szabálytalan Beth Gibbons élete és pályafutása, ugyanakkor a néha szokatlan fordulatok sok mindent elárulnak a sikerek, de a visszavonultságban eltöltött időszakok értelméről, titkairól is.

Palackposta

A magyarországi holokauszt 80. évfordulójára összeállított kiállítás több, bár nem feltétlenül eltérő nézőpontot és értelmezést rendel egymás mellé.

A létezés sötét ünnepe

  • Kiss Annamária

Perovics Zoltán színháza a megalapítástól kezdve, vagyis már a 90-es évektől kutatja a hiteles színházi jelenlét mibenlétét.

Végtelen frontok

Új frontot nyitott az orosz hadsereg május 10-én Harkivtól északra. Az ukrán védelmet felkészületlenül érte a támadás, sokan a katonai és a politikai vezetést hibáztatják, az elemzők pedig az orosz szándékot igyekeznek megérteni.

Kifelé legény

Törökország a Közel-Kelet nagy játékosa, senki sem nézheti levegőnek – legalábbis ezt üzenné Ankara serény külpolitikája. Ám a külvilág felé mutatott erős ország képe egyre hamisabb. A belső problémák lassan felemésztik az elnök rendszerét.

 

A holnap pajzsa

  • Szabó Attila

Az új európai uniós médiatörvényről, az EMFA-ról (European Media Freedom Act), s arról, hogy hozhat-e az elfogadása bármi jót Magyarország számára, e lap hasábjain nemrég Polyák Gábor írt figyelemfelkeltő, de lemondó hangvételű cikket. 

 

A többi dráma

Átalakítja a legendás drámatagozatos oktatást a szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban a tankerület és az igazgató – utóbbi most fideszes önkormányzati képviselő lett. Az érintettek a szülői értekezleten hiába kérdeztek, hivatalos leveleikre sem kapnak választ.

„Passzívan tűrni kényszerülnek”

Akkugyárak melletti lakhatásról, kőbánya és függőhíd alatt „felejtett” emberekről, a rendeleti kormányzás salátatörvényeiről és az elmúlt évek jogalkotási gyakorlatának „mellékhatásairól” beszélgettünk a Magyar György és Társai Ügyvédi Iroda vezetőjével és munkatársával.