WHO: 17 millió európai tapasztalta meg a long Covidot

  • MTI/narancs.hu
  • 2022. szeptember 13.

Élet + Mód

A szindrómának olyan tünetei vannak, mint a fáradékonyság, a légszomj és a feledékenység. 

Európa-szerte mintegy 17 millióan szenvedtek a koronavírus elhúzódó hatásaiban, az úgynevezett hosszú Covid-19 szindrómában a járvány első két évében - derült ki az ENSZ Egészségügyi Világszervezetének (WHO) felkérésére készült adatelemzésből kedden.

Hans Kluge, a WHO európai regionális igazgatója felszólította a térséghez tartozó 53 országot, hogy vegyék komolyan a long Covidot , és "amilyen gyorsan csak lehet, kezdjenek el befektetni a betegség kutatásába, kezelésébe és a rehabilitációba".

A Washingtoni Egyetem orvosi karának egészségügyi adatok kiértékelésével foglalkozó intézete (IHME) a 2020-as és 2021-es év járványügyi adatainak vizsgálatánál azon megbetegedéseket tekintették hosszú Covid-19 szindrómának, melyek esetében a vírus hatásai legalább három hónapon keresztül elhúzódtak.

A tanulmány szerint a nőknél kétszer akkora a szindróma megjelenésének valószínűsége, mint a férfiaknál. Sőt, azok, akiknél súlyos tünetekkel jelentkezik a koronavírus s ezért kórházi kezelésre szorulnak, még a fertőzöttség után is jóval nagyobb veszélynek vannak kitéve az elhúzódó tünetek tekintetében. Az intézet modellje szerint az ebbe a kategóriába tartozó, súlyos fertőzöttek közül a nők harmada, a férfiak ötöde szenved hosszú Covid-19 szindrómában.

A WHO meghatározása szerint a szindróma tünetei közé sorolandó a hosszú ideig fennálló fáradtság és fáradékonyság, légszomj, és olyan kognitív komplikációk, mint a feledékenység, zavarodottság, vagy a koncentrációképesség hiánya.

Világszerte hozzávetőleg 145 millió ember szenvedett hosszú Covid-19 szindrómában a pandémia első két évében. A WHO regionális igazgatója hangsúlyozta, hogy nem csak maga a jelenség igényelne több figyelmet, hanem a betegségben szenvedőknek is több támogatásra és szolidaritásra volna szükségük.

 

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.