| „Fontos üzenete biztosan célba ér, akár néhány órán belül” |
– a Magyar Posta honlapján még ma is ezt találjuk, de Belgiumban már nem lenne ilyen szerencsénk. Hiába akarnánk ugyanis élni a múlt század leggyorsabb, de mára igen avíttnak tűnő információtovábbításával, a belgák úgy érezték, ideje befejezni ezt: megszüntetik az országukban működő távirati szolgáltatást – írja az Index.
Nyilván már a mobiltelefon és az sms is a telegráf teljes fölöslegességét hozta magával, de az internet adta e-mailezési lehetőség aztán abszolút beverte a koporsószöget a maga korában tényleg hasznos és fontos szolgáltatásnak. Az Egyesült Királyságban 1982 óta nincs lehetőségük táviratozni az embereknek, négy éve az USA-ban is eltörölték, érdeklődés hiányában.
Itthon egyébként van még távirati szolgáltatás. Sőt, a posta honlapján ilyen kedélyes leírásokkal találkozhatunk:
| „A távirat a leggyorsabb, legmegfelelőbb üzenetküldési forma.” |
Érezzük azért, hogy ez enyhe túlzás, talán a szövegezésre ráférne egy szolid frissítés. Mindazonáltal a gyerekeknek izgi lehet megmutatni, mi ez, bár nekik már a boríték, a bélyeg és a képeslapfeladás is valami erősen múltidéző, ismeretlen hagyomány lehet.
Tehát lehet próbálkozni, a táviratnál tényleg hat (sürgősségi felárért 4) óra a kézbesítési idő, gyorsabban mennek, mint a karácsonyi csomagok, meg se romlanak. A díjszabás egy-kétezer forint körül mozog.
| ||
A maga korában egyébként valóban a telegráf jelentette a legbiztosabb és leggyorsabb infirmációáramlást. A távíróhálózat a vasúti özlekedés mellékvágányán alakult ki: az első elektromos távíróvonalakat az 1830-es években üzemelték be Angliában és Amerikában. A gyakorlatban azonban az igazi forradalmat Morse 1844-es találmánya hozta meg. Magyarország akkor elég gyorsan követte az eseményeket: 1847 karácsonyának másnapján Bécs és Pozsony között elröppent az első távirat. 1850-ben már Pestet is összekötötték a birodalmi fővárossal.
Esősorban csak hivatalos ügyek miatt használták, de hamar használatba vette a privátszféra is, főleg a rossz hír hozója volt: tragédiák, gyászesetek tudósítója. Majd aztán a sajtó egyik legfontosabb eszköze lett.
Főleg Morse-gépeket alkalmaztak, kicsit később pedig bevezették a nagyobb adatátvitelre képes az ún. Hughes-gépeket. Magyarországon 1914-ben majd' 3000 távíróhivatal működött, és több mint 2000 vasútállomáson lehetett táviratot feladni. És mivel a Magyar Posta hősiesen még nem adta meg magát teljesen a digitalizációnak, ezért még ma is lehet!
