Beszélgetőkönyv jelenik meg Szájer Józseffel

  • narancs.hu
  • 2024. november 14.

Fekete Lyuk

A bukott fideszes politikus könyvét Schmidt Mária alapítványa dobja piacra.

November 20-án jelenik meg a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány gondozásában egy beszélgetőkönyv Szájer Józseffel, aki pár éve az ereszen lecsúszva menekült egy brüsszeli szexpartiról, most pedig Schmidt Mária invitálására visszatér a politika hátországába.

„Szájer József harminc évet töltött a magyar és az európai politika frontvonalában. Történelmi idők tanúja és alakítója. Szinte megszámlálhatatlan, mennyi tisztséget töltött be, mégis állítja, hogy befolyása sosem a névjegykártyáján szereplő titulusától függött. A Fidesz alapítója, pártja frakcióvezetője ellenzékben és kormányon. Szellemi és gyakorlati vezetője európai képviselőcsoportjának. Ő szövegezte hazánk új alkotmányát. Nevét és arcát mindenki ismeri, politikustársaihoz képest mégsem tudunk róla igazán sokat” – olvassuk a fülszövegben, ami azt is elárulja, mit várjunk az interjúkötetről: „A kötet bepillantást enged az elmúlt évtizedek politikájának mélyebb rétegeibe, és azt teszi, amihez a legjobban ért: érveket sorakoztat, és szélesebb horizontot nyit az olvasók számára.”

Hogy mi ez a „szélesebb horizont”, azt már sejthetjük. Szájer József kommunizmus idején működő legendás kalózrádiójának nevét lenyúlva, Schmidt Mária felkérésére hozta létre a Szabad Európa Intézetet, amely „szellemi, szakmai, elemző, tanácsadói természetű” lesz, és a XXI. Század Intézeten belül működik. Orbán Viktor egyébként azt mondta Szájer József visszatéréséről, hogy „ideje volt”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.

Ingyen Carlsberg

  • - turcsányi -

Valamikor a múlt század kilencvenes éveinek elején Bille August nemzetközi hírű svéd filmrendező rájött, hogy mégsem lenne jó, ha ő lenne a filmművészet második Ingmar Bergmanja, még akkor sem, ha az ügyért addig számos követ megmozgatott (Hódító Pelle Max von Sydow-val, 1987; Legjobb szándékok, egyenesen Bergman forgatókönyvéből, 1992).

Utánunk a robotok?

A Székesfehérváron tavasszal bemutatott színpadi átiratot Szikora János, a Vörösmarty Színház tizenhárom év után elköszönő igazgatója rendezte. A színház vezetésére kiírt, majd megismételt pályázat után ősztől már Dolhai Attila irányításával működő teátrum irányvonala minden bizonnyal változni fog, a társulat egy része is kicserélődött, így A Nibelung-lakópark egy korszak összegzésének, Szikora János búcsúelőadásának is tekinthető.