Boldog István bevállalta: „Index ide, index oda én a Vadhajtások.hu-t olvasom”

  • narancs.hu
  • 2020. július 26.

Fekete Lyuk

Büszke rá.

Vannak ügyek, melyekről úgy tűnik, Boldog István fideszes képviselőnek muszáj megnyilvánulnia. Sorolhatnánk, a Fidesz egyik méltán híres, közléskényszeres, egyéb teljesítményéről nem annyira ismert tagja, mikor miről mondott sajátos véleményt, de majdnem felesleges is, hisz' mindenki emlékszik egyik vagy másik kategorikus kiállására.

Nem mintha számottevő lenne, de Boldog – akit májusban vesztegetési ügyben gyanúsítottként hallgattak ki – az Index szerkesztőségének megszűnéséről is valami igazán eredetit akart mondani – szúrta ki a 444.hu.

"Index ide, index oda én a Vadhajtások.hu-t olvasom!"

Elég egyértelmű, mit gondol a Fidesz képviselője a magyar online sajtóról, a független újságírásról vagy épp a sajtószabadságról, meg általában a szellemi meg minden egyéb nívóról. Mondjuk, aligha csodálkozik bárki is.

Figyelmébe ajánljuk

A pribék és áldozatai

Vannak példák a filmtörténetben, amelyeknek kiindulópontja az egykori áldozat jellemzően váratlan, ritkábban tudatos találkozása börtönőrével/kínzójával. Liliana Cavani Az éjszakai portásától Denis Villeneuve Felperzselt földjén át Jonathan Teplitzky A háború démonjai című filmjéig találhatunk néhány (nem olyan sok) példát erre az alaphelyzetre.

Táborlakók

A holokauszt történetének van egy makacsul újratermelődő perspektívája: Auschwitz mindent elnyel, a többi helyszín pedig vagy ennek a gravitációs mezőnek a peremére szorul, vagy egyszerűen kiesik a látómezőből. Szécsényi András Csereláger című könyve nem akar leszámolni ezzel a perspektívával – csendesebben, de határozottabban tesz mást: elmozdítja.

Együttélési problémák

Panaszt tett a szegedi önkormányzati ingatlankezelő cég munkatársára egy ügyvéd, akivel ügyfelei érdekében tárgyalva nem tudott szót érteni. A cég lépett: elbocsátotta az ügyvéd élettársát, aki próbaidőn dolgozott ott. Az eset az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala elé került.

Csak a csönd

Máig nem kárpótolták a Felvidékről kitelepített magyarokat, noha a magyar Alkotmányíróság (AB) már 1996-ban kimondta e helyzet alkotmányellenességét. Az AB akkor a rendezés határidejét 1997-re tűzte ki. A köz­vélemény erről az ügyről jószerivel semmit nem tud.

Tényleg politikai döntések születnek a magyar sajtóperekben?

A Bors különszámának betiltásán azért lepődhettek meg a fideszes politikusok, mert az utóbbi években nem ehhez a bírói gyakorlathoz szoktak. A propaganda­média és a Fidesz lejárató kampányainak védelmében a bíróságok többször is abszurd döntéseket hoztak, ám amikor a miniszterelnök perelt, már más szabályokat alkalmaztak.