Egyházi közlemény a felszámolt Ódry Színpadról: a Református Egyház nem tulajdonos

  • narancs.hu
  • 2021. február 11.

Fekete Lyuk

 Vidnyánszkyék pedig nagyon visszaadnák az épületet.

Mint arról mi is beszámoltunk,  vasárnap piros és fehér színű virágokkal búcsúztatták az SZFE hallgatói az Ódry Színpadot.

"Normális esetben február 19-én ünnepelték volna az Ódry fennállásának több mint 60 éves működését, az első bemutató ugyanis 1959. február 19-én volt Szinetár Miklós rendezésében. Mivel az egyetem új vezetése már le is szedte a Vas utcában lévő intézményről a feliratot, ez már nem ünneplés, hanem megemlékezés és búcsú" - írtuk.

A Magyar Nemzet januárban írta meg, hogy a Színház- és Filmművészeti Egyetem Vidnyánszky-féle vezetése "visszaszolgáltatná" a Magyarországi Református Egyháznak a Vas utcai épületegyüttes egyik részét, a Vas utca 2/C alatt található épületrészt, amely jelenleg az Ódry Színpadot is magában foglalja. A lap azt írta,  a kuratórium és az egyházvezetés között már előrehaladott állapotban vannak a tárgyalások.

A szomorú történet új fejleménye, hogy a Magyarországi Református Egyház állásfoglalást tett közzé a Vas utca 2/c épület ügyében - szúrta ki a Színház.online.

"A Keresztyén Ifjúsági Egyesület egykori székházát az 1950-es években a Színművészeti Főiskola kapta meg átmeneti használatra. A Magyarországi Református Egyház 1993-ban visszaigényelte az ingatlant, majd 2015-ben a Színház- és Filmművészeti Egyetem akkori rektora fel is ajánlotta, végül pedig a 2020. évi LXXII. törvény alapján a Vas utcai épület a Színház- és Filmművészeti Egyetem részére átadásra kerülő ingatlanok között található" - áll a Magyarországi Református Egyház állásfoglalásában.

 Mint azt az épület történetét felelevenítő cikkükben írják:

"2015-ben, amikor a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SzFE) rektora, M. Tóth Géza megismerte az épület történetét és az egyházat ért jogsértést, az ingatlant felajánlotta a református egyháznak. Amint azt a korábban közzétett dokumentum is mutatja, az SzFE akkori rektora fontosnak tartotta, hogy a Vas utcában található épület visszakerüljön a református egyházhoz, „figyelemmel arra a tényre, hogy az eredeti építtető is az egyház volt”.

Végül a Magyar Közlönyben megjelent 2020. évi LXXII. törvény alapján 2020. szeptember elsejével az épület a Színház- és Filmművészeti Egyetem tulajdonába került. Ez azt jelenti, hogy az ingatlan tulajdonosa a Színház- és Filmművészeti Egyetem lesz, amely így saját hatáskörben dönt az épület későbbi sorsáról. Az épületnek nem tulajdonosa a Magyarországi Református Egyház, sem annak bármely belső egyházi jogi személye. Az egyháznak nincsen tudomása olyan hivatalos döntésről, mely az ingatlant a jogszabályban meghatározott tulajdonoson kívül másnak juttatná."

 

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.