Rákay Philip és társai 4 milliót kaptak az Aranybulla-film forgatókönyvére

  • narancs.hu
  • 2021. február 11.

Fekete Lyuk

Társíró: Szente Vajk.

Felkerültek a Nemzeti Filmintézet honlapjára a Filmszakmai Döntőbizottság által frissen odaítélt támogatások listája, szúrta ki a Telex.

A listában szerepel a nemes egyszerűséggel Aranybulla néven futó filmterv is, amelynek középpontjában minden valószínűség szerint a történelemkönyvekből ismert Aranybulla áll, vagyis a II. András által az 1222-es székesfehérvári országgyűlésen kiadott okirat, amely a magyar nemesség jogait először rögzítette.

II. András nem szerepel a pályázók között, szerepel ellenben Rákay Philip, mint a tervezett produkció egyik forgatókönyvírója és Szent Vajk, mint társíró.

Rákayék egyelőre forgatókönyvfejlesztésre kaptak pénzt a Nemzeti Filmalaptól: 4 millió forintot.

 

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.