Karácsonyi tébolyda: Boros Péter szerint 1944-ben is Magyarország volt a példamutató

  • narancs.hu
  • 2017. december 24.

Fekete Lyuk

Hóbagoly történelmi leckéje a magyar néplélekről.

A volt miniszterelnök tegnap a Magyar Idők hasábjain vette ki a részét a nemzetvédelemből, s fejtette meg egyúttal a jelenlegi világpolitika valamennyi rébuszát. Nagy meglepetést persze nem okozott, hiszen szinte szó szerint ugyanazt mondta, mint bárki, aki a Magyar Időknek nyilatkozik, vagyis fel kellene fogni Brüsszelben, hogy az erőszakos központosító módszereik nem vezethetnek eredményre, mert

a nemzetek ellenállási hagyományait hívják életre.

Idáig nem is lenne érdekes az egész, mást sem hallunk Gajdics Ottótól Hollik Istvánig, Németh Szilárdtól Németh Zsoltig, ám Boros a továbbiakban olyan történelmi példát ír le, ami még 2017-ben, Schmidt Mária történészi teljesítményének fényében is igen durva.

Boros szerint ugyanis a magyar kormány jelenleg azt a tradíciót követi, amely

a magyar néplélekből következik: szembeszállni az egész világgal

a meggyőződésünkért, igazunkért.

“Ebben ugyanis nekünk Közép-Európában hatalmas rutinunk van, legyen szó oszmán törökről, Habsburgokról, náci németekről vagy szovjetekről” – írja a volt miniszterelnök, majd így folytatja: “És nyugodtan társítsuk ide azt a nehéz, hallatlanul kényes műveletsort, amivel sikerült hosszú ideig távol tartani hazánktól azt a mifelénk addig ismeretlen embertelen módszert,

amivel a zsidókkal szemben eljártak a nácik a második világháború alatt.

Nagy politikai-diplomáciai teljesítmény volt, hogy az ország 1944-es német megszállásáig nem tudták nálunk elvitetni a zsidókat. Nyugaton és a környező országokban már 1942-től deportálták a zsidó származásúakat Adolf Hitler parancsára, a magyar kormány viszont 1944 tavaszáig ellen tudott állni a birodalmi követelésnek.

Akkor a nemzetközi sajtó is azt írta, hogy

egyedül Magyarországon vannak még biztonságban a zsidók.

A lakosság addig is kijátszotta a kényszerűen meghozott törvényeket. Amikor papíron nem lehettek a zsidónak minősített magyar állampolgárok cégtulajdonosok, minden maradt a régiben, strómanok alkalmazásával vitték tovább az üzlet vezetését, mintha mi sem történt volna”.

Ja, a kurva életbe, mintha mi sem történt volna.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.