Lázár János: Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni

  • narancs.hu
  • 2023. február 16.

Fekete Lyuk

A miniszter szerint jó úton halad az ország, hogy 2030-ra visszanyerje regionális vezető szerepét.

A napokban hagyta jóvá a kormány annak a koncepcióját, hogy hogyan szeretnénk az építészetet és az építésügyet megváltoztatni Magyarországon – egyebek mellett ezt is elmondta Lázár János az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) podcastcsatornáján, a Spakliban, ahol a Világgazdaság beszámolója szerint a miniszter arról is beszélt, hogy a fegyvergyártás vagy a fegyvergyárak építése is előtérbe kerül.

Az építési és közlekedési miniszter szerint az építőipar teljes struktúráját meg fogja változtatni az az állami beruházások rendjéről szóló törvény, amit az általa vezetett tárca terjesztette elő.

„Van egy makroszintű nemzetgazdasági megközelítés: Magyarországot fel kell zárkóztatni, az államnak sokat kell építeni, magyaroknak kell építeni, hogy a magyarok haszna legyen. Ezt úgy kell szabályozni, hogy a valóságban létre is jöjjön”

– fogalmazott Lázár, hozzátéve, hogy 2010 és 2022 között összesen 25 ezermilliárd forintot költött el a magyar állam fejlesztésekre. Szerinte erre szükség is volt szükséges, mert a lemaradás csak akkor pótolható be, és a különbség Ausztria és Magyarország között csak akkor csökkenthető, hogyha az állam a legnagyobb beruházó.

A miniszter ugyanakkor leszögezte: „Amikor miniszter lettem, az első feladatom volt, hogy több ezer milliárd forintnyi beruházást le kellett állítanom Magyarországon. Azért, mert olyan mértékű volt az infláció, hogy a költségvetésben vissza kellett lépni. De nem dobtuk ki ezeket a beruházásokat, hanem elhalasztottuk.” 

Lázár János mindemellett arról is beszélt, hogy a fegyvergyártás vagy a fegyvergyárak építése előtérbe kerül. A miniszter úgy fogalmazott:

„Beszéljünk világosan, Magyarországon is fegyvergyárak fognak épülni. Fegyvergyártás lesz, repülőgép-, harcirepülőgép-gyártás lesz.

A lengyelek 10 milliárdért vesznek fegyvereket, tehát egy építőiparos gondolkodhat úgy, hogy ipari csarnokot fogok építeni, csak most fegyvergyáraknak.”

A miniszter azon vágyának is hangot adott, miszerint a magyar történelemről szóló könyvekben majd arról szeretne olvasni, hogy Magyarország Orbán Viktor és a Fidesz kormányzásának eredményeképpen visszanyerte a regionális vezető szerepét a harmincas évekre. Összegzésképpen elmondta: „Magyarország ennek a régiónak ezer éven keresztül a vezető hatalma volt a Kárpátoktól délre. [...] Azt gondolom, hogy a 2030-as évekre a vezető-húzó szerepünket vissza tudjuk szerezni, ehhez jó úton haladtunk, erről az ambícióról nem lehet lemondani.”

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyos valóságot arról, hogy nem, a nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésen.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Valóra vált forgatókönyv

1984-ben került a mozikba Rob Reiner első filmje, A turné (This Is Spinal Tap). Az áldokumentumfilm egyik főszereplője maga a rendező volt, aki az éppen amerikai turnén levő fiktív brit hard rock zenekar, a Spinal Tap történetét próbálta kibogozni.

Nézőpont

A filozófus-író (Denis Podaly­dès) tüdeje és mája közt apró kis foltot mutat ki az MRI-vizsgálat, de biztosítják afelől, hogy (egyelőre!) nem veszélyes a dolog.

Amikor győznek a hippik

  • - turcsányi -

Blaze Foley-nak volt egy kabátja. Ha egészen pontosak akarunk lenni, ez az egy kabátja volt neki – ez sem túl jó bőrben. Az ujját például vastag ezüstszínű ragasztószalaggal kellett megerősíteni, jól körbetekerni, mindkettőt – hogy le ne essenek.

Hibamátrix

  • Dékei Krisztina

Szűcs művészete a klasszikus, realista festészeti hagyományokon alapul, de távol áll a „valóságtól”.

Ozmózisok

Nádas Péter e hosszú, több mint négyszáz oldalas memoárját Mészöly Miklós, Polcz Alaine és Esterházy Péter köré fűzi föl. Könyvének témája négyük viszonya, vonzásaik és választásaik, személyiségük szerkezetének összeillő és egymáshoz nem illeszkedő elemei. És a háttérben természetesen ott van a korszak, a lassú hetvenes–nyolcvanas évek a kádári provinciában.

Mozaikkockák

A hazai neoavantgárd egyik meghatározó alakjaként Erdély Miklós (1928–1986) a sok műfajban alkotó, polihisztor művészek közé tartozott.

Abúzus, család

  • Balogh Magdolna

Egyéni hangú, markáns képviselője Ivana Dobrakovová a szlovák kritika által expat-prózaként emlegetett prózai iránynak. Ezzel az angol „expatriate”, azaz tartósan vagy ideiglenesen külföldön élő szóból eredő kifejezéssel azokra a művekre utalnak, amelyek a rendszerváltozás adta lehetőségekkel élve külföldön szerencsét próbáló fiatalok problémáiról beszélnek.

Árvák harca

A jelenből visszatekintve nyilvánvaló, hogy a modern, hol többé, hol kevésbé független Magyarország a Monarchia összeomlásától kezdődő történelmében szinte állandó törésvonalak azonosíthatók.