Magyarország nem csatlakozik az Európai Ügyészséghez, de Polt Péter azért ír róla egy könyvet

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 14.

Fekete Lyuk

A lehető legilletékesebb ember mutatna rá a témával kapcsolatos félreértésekre.

Polt Péter legfőbb ügyész monográfiát ír az Európai Ügyészségről - írja a 444 egy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem honlapján megjelent interjúra hivatkozva.

"A célom az volt, hogy tudományos alapossággal járjam körbe azt a témát, amely nemcsak hogy alig ismert a magyar szakmai életben, hanem sok félreértés és téves információ is kering róla" - mondja vállalkozásáról Polt.

Az Európai Ügyészség 2020-ban kezdheti meg a működését, a lényege, hogy EU-s támogatásokhoz kapcsolódó illetve határokon átívelő bűnügyekben vádemelési joga is lesz. Az intézmény azonban úgynevezett" megerősített együttműködésként" jött létre, ahhoz nem kötelező minden EU-s tagállamnak csatlakoznia.

Nyomozás kizárva

Az eredeti elképzeléshez képest szerényebb hatáskörökkel állhat fel az Európai Ügyészség, de Magyarország így is kivonná magát a hatálya alól. Brüsszelből az uniós támogatások megvonásával fenyegetik a kormányt. Az Európai Bizottság tagjai csak a legritkább esetben alkalmaznak nyílt fenyegetést a tagállamokkal szemben.

A magyar kormány kimaradna belőle, annak ellenére, hogy Hadházy Ákos független képviselő több mint 600 ezer aláírást gyűjtött a csatlakozás mellett.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.