Bayer ezúttal az Echo Tv Sajtóklub című műsorában élte ki frusztrációit, azzal indította ugyanis a műsort, hogy most Budapesten
„vibrátor alakú és méretű forradalom zajlik“
Az sajnos nem derült ki a műsorból, hogy ezen pontosan mit is ért Bayer, és hogy milyen alakja lehet egy forradalomnak, de lehet ezt majd kifejti egy Magyar Idők publicisztikában.
(hvg.hu)
A hazai underground egyik meghatározó alakja STNTLN címmel adta ki új lemezét. Herold Jánossal, azaz IAMYANK-kal a rendhagyó módon készült lemezről beszélgettünk, de szóba jött a Dalfutár, a Vad Fruttik és a mesterséges intelligencia is.
Sydney Sweeney napjaink egyik legfelkapottabb színésznője, aki legújabb filmjével az Oscarért is bejelentkezett volna, de a Christy már-már történelmi mértékű buktát hozott össze a pénztáraknál.
A régi hotel ma igen rossz állapotban van, nem működik, és várja, hogy egy új tulajdonos leheljen bele életet. A tulajdonosváltások nem a javára történtek, kis fejlesztések mellett nagy pénzek mentek el.
226 millió forintot követel a II. kerület attól a Matolcsy-körhöz került cégtől, ami egy vita következtében nem fejlesztette a kerület egykori ékességét, a Marczibányi téri sporttelepet. Itt régen pezsgő élet zajlott, mára leromlott, az önkormányzat most kezdi el a renoválást, miközben pert indított. Játszótér, kutyasétáltató, sétány, park és egy uszoda építése maradt el.
Bőhm Kornél kommunikációs szakember könyvének címe egyszerűen Propaganda. A szerző kommunikációelméleti és történelmi szempontból vizsgálja a jelenséget, amely életünk minden területét átszövi – és arról is igyekszik útmutatást adni, miként tudunk időnként mégis kilépni belőle.
Egy viking törzsfőnökről szóló animált tanmesével indul a film, aki népe minden tagjának (beleértve önmagát is) levágatta a bal kezét (szolidaritásból, mivel a fia bal keze odalett az ellenségtől menekülve), így akarván megőrizni az egységet.
Kínálta magát a trauma jelenkori uralmáról szóló kritikai panaszáradat Eva Victor debütfilmje kapcsán. A film több elemzője kiemelte, hogy a Bocs, kicsim erőssége éppen abban rejlik, hogy ellenáll e narratív toposznak.
A cimbalom története valódi sikersztori: az 1870-es években a cseh származású, Budapesten letelepedett hangszergyáros, Schunda Vencel József megalkotta kora népszerű kocsmai hangszerének tökéletesített változatát, a pedálcimbalmot, 1906-ban pedig már a tízezredik (!) példányt szállították ki a Magyar utcai manufaktúrából.
A 2016-tól Berlinben élő, de idén hazaköltöző művész viszonylag korán, 2012-ben megtalálta egyéni kézjegyének alapelemét, a pixelt (talán a legismertebb ilyen műve a 2014-es Akadémiai pénisz), majd az ezen alapuló színezést: interaktív alkotásai csak akkor váltak láthatóvá, ha a közönség kiszínezte a tényleges pixeleket.
