„Mindenkinek joga van a szeretetre” - Elegáns és pazar válasszal reagál a Coca-Cola a homofób támadásokra

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 5.

Fekete Lyuk

Így kell ezt.

Ömlik a Coca-colára a gyűlölködő, ostoba homofóbia. Köztük a leghangosabb Boldog István, aki azért nem akar inni több Coca-Colát, mert a cég szerint a homoszexuális alapú szerelem egyenrangú a heteroszexuálissal.

A BKK magyarázkodik, a kormánypropaganda pedig támad.

Hol van itt szólásszabadság? Ugrálhat a Cola, de a kormány ideológiai kérdésekben nem tűr pardont

Kormányközeli kóla bojkott ütötte fel a fejét a minap. Pedig volt idő, mikor még Orbán Viktor is Coca-Colát szürcsölve mosolygott. Mi a baj az üdítővel? És miért épp a szabad szerelem ellen kel harcra a Fidesz? Nem is olyan rég, néhány éve csupán még Orbán Viktor is életérzésként tekintett a kólaivásra.

Erre írja ezt a cég:

„Hiszünk abban, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, függetlenül a nemzetiségtől, vallástól, nemtől, életkortól, etnikai származástól, beszélt nyelvtől, hobbiktól és véleményektől. Hiszünk abban, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt és úgy szeretni, ahogy nekik a legjobb. Reklámjainkban, posztjainkban, üzeneteinkben kifejezzük az általunk képviselt elveket, így az emberek egyenlőségébe vetett hitünket. Azt gondoljuk, hogy egy olyan világban, amely ezeken az értékeken alapul, mindenki felszabadultan, boldogan élhet. A szeretethez, szerelemhez való jog mindenkié”

Továbbá:

„Ezt a kampányunkat városszerte kihelyezett plakátokkal kísérjük. A háromféle plakáton egy-egy Coca-Colát ivó pár szerepel – hetero- és homoszexuális párok egyaránt. Ezzel valóban szeretnénk üzenetet közvetíteni: a hitünket abban, hogy mindenkinek joga van a szeretetre, szerelemre; hogy a szerelem érzése ugyanaz (#loveislove). Sok reklám – nemcsak a Coca-Coláé – esetében megoszlik az emberek véleménye: van, akinek tetszik, és van, akinek nem.  Természetesen tiszteletben tartjuk, ha másoknak eltér a véleménye a miénktől.”

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.