„Mindenkinek joga van a szeretetre” - Elegáns és pazar válasszal reagál a Coca-Cola a homofób támadásokra

  • narancs.hu
  • 2019. augusztus 5.

Fekete Lyuk

Így kell ezt.

Ömlik a Coca-colára a gyűlölködő, ostoba homofóbia. Köztük a leghangosabb Boldog István, aki azért nem akar inni több Coca-Colát, mert a cég szerint a homoszexuális alapú szerelem egyenrangú a heteroszexuálissal.

A BKK magyarázkodik, a kormánypropaganda pedig támad.

Hol van itt szólásszabadság? Ugrálhat a Cola, de a kormány ideológiai kérdésekben nem tűr pardont

Kormányközeli kóla bojkott ütötte fel a fejét a minap. Pedig volt idő, mikor még Orbán Viktor is Coca-Colát szürcsölve mosolygott. Mi a baj az üdítővel? És miért épp a szabad szerelem ellen kel harcra a Fidesz? Nem is olyan rég, néhány éve csupán még Orbán Viktor is életérzésként tekintett a kólaivásra.

Erre írja ezt a cég:

„Hiszünk abban, hogy mindannyian egyenlőek vagyunk, függetlenül a nemzetiségtől, vallástól, nemtől, életkortól, etnikai származástól, beszélt nyelvtől, hobbiktól és véleményektől. Hiszünk abban, hogy mind a hetero-, mind a homoszexuálisoknak joga van azt a személyt és úgy szeretni, ahogy nekik a legjobb. Reklámjainkban, posztjainkban, üzeneteinkben kifejezzük az általunk képviselt elveket, így az emberek egyenlőségébe vetett hitünket. Azt gondoljuk, hogy egy olyan világban, amely ezeken az értékeken alapul, mindenki felszabadultan, boldogan élhet. A szeretethez, szerelemhez való jog mindenkié”

Továbbá:

„Ezt a kampányunkat városszerte kihelyezett plakátokkal kísérjük. A háromféle plakáton egy-egy Coca-Colát ivó pár szerepel – hetero- és homoszexuális párok egyaránt. Ezzel valóban szeretnénk üzenetet közvetíteni: a hitünket abban, hogy mindenkinek joga van a szeretetre, szerelemre; hogy a szerelem érzése ugyanaz (#loveislove). Sok reklám – nemcsak a Coca-Coláé – esetében megoszlik az emberek véleménye: van, akinek tetszik, és van, akinek nem.  Természetesen tiszteletben tartjuk, ha másoknak eltér a véleménye a miénktől.”

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.