Mit nekünk Kosztolányi, mikor olvashatnánk Bayer Zsoltot is?

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 9.

Fekete Lyuk

Kötelező olvasmány nem lehetne?

Képzeljük el, hogy valami oknál fogva polcunkon sorakozik a Nemzeti Könyvtár sorozata, és egy forró nyári délután a hűvös szoba csöndjében úgy döntünk, jó volna elmélyedni a „magyar írott kultúra legjavában”. És a kezünkbe kerül Kosztolányi Dezső, Szerb Antal vagy a sorozat legújabb, „a tartalomhoz illő nemes kivitelben” megjelent kötete, amelyből megtudhatjuk, Bayer Zsolt hányféleképpen tudja elküldeni az embert a kurva anyjába, esetleg miért is kellene a civileket taknyukon és vérükön kirángatni a Parlamentből. Elképzelték? Szép, ugye?

De lehet, nem is képzelgés ez: a Blikk vette észre, hogy Kerényi Imre, a Nemzeti Könyvtár (ahogyan ezt NER-nyelven mondani illik) megálmodója azt találta nyilatkozni a Demokrata című hetilapnak, hogy „nagy lesz a felháborodás, mert a Nemzeti Könyvtárban meg fogom jelentetni Bayer Zsoltot”. Végül is, ha már egyszer idén 345 millió áll a rendelkezésre a magyar irodalom nagy koponyáit felvonultató sorozatra, miért is ne kerülne bele éppen Bayer Zsolt? Egyetlen probléma van ezzel: míg a lovagkeresztet vissza tudták adni azok, akik nem akartak egy társaságba tartozni Bayerrel, addig szegény Móricz és Madách már nem tud tiltakozni.

„A Nemzeti Könyvtár olyan családi olvasmánytárt kínál, amelynek köteteit olvasni öröm, (…) e könyvek meséit felolvashatjuk gyermekeinknek, (…) és újra gyönyörködhetünk a vitathatatlan magyar irodalmi remekművek szépségében és erejében. (…) A cél mindvégig változatlan marad: olyan kötetek szülessenek, amelyeket jó olvasni, és amelyek által gazdagabb, bölcsebb, igazabb magyarok leszünk” – olvasható a sorozat honlapján.

Ki ne akarna Bayer Zsoltot olvasni esti mesének, ily módon kinevelni bölcs magyar gyereket?

Na, ugye.

Figyelmébe ajánljuk

Testvér testvért

  • - turcsányi -

A hely és az idő mindent meghatároz: Szilézia fővárosában járunk, 1936-ban; történetünk két héttel a berlini olimpia előtt indul és a megnyitó napjáig tart.

Vadmacskák

  • SzSz

Kevés kellemetlenebb dolog létezik annál, mint amikor egy kapcsolatban a vágyottnál eggyel többen vannak – persze, a félrelépéseket, kettős életeket és házasságszédelgőket jól ismerjük, ha az elmúlt években feleannyi sorozat készült volna ezekből, akkor is kitehetnénk a „túltermelés” táblát.

Fiúk az úton

Stephen King mindössze 19 éves volt, amikor 1967-ben papírra vetette A hosszú menetelést. A sorshúzásos alapon kiválogatott és a gazdagság és dicsőség ígéretével halálba hajszolt fiatalemberek története jól illeszkedett a vietnámi háború vetette hosszú árnyékhoz.

Bálványok és árnyékok

Egyszerre volt festő, díszlet- és jelmeztervező, költő és performer El Kazovszkij (1948–2008), a rendszerváltás előtti és utáni évtizedek kimagasló figuratív képzőművésze, akinek a hátrahagyott életműve nem süllyedt el, a „Kazo-kultusz” ma is él.

Múzeum körúti Shaxpeare-mosó

Ez a Shakespeare-monográfia olyan 400 oldalas szakmunka, amelyet regényként is lehet olvasni. Izgalmas cselekmény, szex, horror, szerzői kikacsintások, szövegelemzés, színház- és társadalomtörténeti kontextus, igen részletes (és szintén olvasmányos) jegyzetapparátussal.