Mit nekünk Kosztolányi, mikor olvashatnánk Bayer Zsoltot is?

  • narancs.hu
  • 2017. augusztus 9.

Fekete Lyuk

Kötelező olvasmány nem lehetne?

Képzeljük el, hogy valami oknál fogva polcunkon sorakozik a Nemzeti Könyvtár sorozata, és egy forró nyári délután a hűvös szoba csöndjében úgy döntünk, jó volna elmélyedni a „magyar írott kultúra legjavában”. És a kezünkbe kerül Kosztolányi Dezső, Szerb Antal vagy a sorozat legújabb, „a tartalomhoz illő nemes kivitelben” megjelent kötete, amelyből megtudhatjuk, Bayer Zsolt hányféleképpen tudja elküldeni az embert a kurva anyjába, esetleg miért is kellene a civileket taknyukon és vérükön kirángatni a Parlamentből. Elképzelték? Szép, ugye?

De lehet, nem is képzelgés ez: a Blikk vette észre, hogy Kerényi Imre, a Nemzeti Könyvtár (ahogyan ezt NER-nyelven mondani illik) megálmodója azt találta nyilatkozni a Demokrata című hetilapnak, hogy „nagy lesz a felháborodás, mert a Nemzeti Könyvtárban meg fogom jelentetni Bayer Zsoltot”. Végül is, ha már egyszer idén 345 millió áll a rendelkezésre a magyar irodalom nagy koponyáit felvonultató sorozatra, miért is ne kerülne bele éppen Bayer Zsolt? Egyetlen probléma van ezzel: míg a lovagkeresztet vissza tudták adni azok, akik nem akartak egy társaságba tartozni Bayerrel, addig szegény Móricz és Madách már nem tud tiltakozni.

„A Nemzeti Könyvtár olyan családi olvasmánytárt kínál, amelynek köteteit olvasni öröm, (…) e könyvek meséit felolvashatjuk gyermekeinknek, (…) és újra gyönyörködhetünk a vitathatatlan magyar irodalmi remekművek szépségében és erejében. (…) A cél mindvégig változatlan marad: olyan kötetek szülessenek, amelyeket jó olvasni, és amelyek által gazdagabb, bölcsebb, igazabb magyarok leszünk” – olvasható a sorozat honlapján.

Ki ne akarna Bayer Zsoltot olvasni esti mesének, ily módon kinevelni bölcs magyar gyereket?

Na, ugye.

Figyelmébe ajánljuk

Erőltetett párhuzamok

Mi lehetne alkalmasabb szimbóluma a női létezésnek, mint a haj? Úgy élettanilag (a másik nemre gyakorolt vonzereje a minden individuális szempontot megelőző fajfenntartást szolgálja), mint kulturálisan (a néphagyomány gazdag, még az életet szervező világképre vonatkozó szimbolikájától a jelenkori társadalmak meglehet partikuláris, de mindenképpen jelentéssel bíró ún. trendjeiig) vagy spirituálisan (minden tradíció megkülönböztetett jelentőséget tulajdonít a hajnak).

Prokrusztész-ágy

A francia-algériai rendező filmjének eredeti címe (L’air de la mer rend libre – a tengeri levegő szabaddá tesz) a középkori német jobbágyok ambícióinak szabad fordítása (Stadtluft macht frei – a városi levegő szabaddá tesz).

Felelős nélkül

  • - turcsányi -

Van az a némileg ásatag, s nem kicsit ostoba vicc, amely szerint az a mennyország, ahol angol a rendőr, olasz a szakács, francia a szerető, német a szerelő, svájci a szervező. A pokol meg az, ahol… és itt máshogy rendezik egymáshoz a fenti szerepeket és nemzetiségeket. Nos, ez a – színigaz történetet dramatizáló – négyrészes brit sorozat még ennyi viccelődést sem enged a nézőinek.

Mozgó falak

  • Molnár T. Eszter

Négy férfi üldöz egy nőt. Ha a hátak eltúlzott görbülete, az előrenyújtott kezek vonaglása nem lenne elég, a fejükre húzott piros papírcsákó félreérthetetlenül jelzi: ez őrület. Kétszer megkerülik a színpad közepén álló mobil falat, majd ahogy harmadszor is végigfutnak előtte, a nő megtorpan.

Mahler-liturgia

„Én valóban fejjel megyek a falnak, de legalább jókora lyukat ütök rajta” – mondta egy ízben Gustav Mahler, legalábbis a feminista brácsaművész, Natalie Bauer-Lechner emlékiratai szerint. Ez a konok, mániákus attitűd az egyik legnagyszabásúbb művében, a Feltámadás-szimfóniában is tetten érhető.

Gyurcsány abbahagyta

Arra, hogy miért, és hogy miért pont most hagyta abba, lehet racionális magyarázatot találni a külső szemlélőnek is, azzal együtt, hogy e személyes döntés valódi okairól biztosat egyetlen ember tudhat; esetleg kettő. A DK (is) csúnyán megbukott a tavaly júniusi EP-választáson, és bejött a képbe Magyar Péter és a Tisza; és a vak is látta, hogy ha van jövő az ellenzéki oldalon, az a Tiszáé. Ha valaki, akkor a Tisza kanyarítja be az addig ilyen-olyan ellenzéki pártokkal rokonszenvező és mérsékelt lelkesedéssel, de rájuk szavazó polgárokat.

Lengyel Tamás: A hallgatás igen­is politizálás!

Elegem van abból, hogyha elhangzik egy meredek kijelentés, amelytől, úgy érzem, kötelességem elhatárolódni, vagy legalábbis muszáj reagálnom, akkor felcímkéznek, hogy én politizálok – míg aki csak hallgat, az nem politizál – mondja interjúnkban a színész, aki azt is elárulta, hogy melyik politikusra hajaz leginkább a kormánypárti álinfluenszere.