Németh Szilárd bejelentette, hogy Magyarország a térség legerősebb hadseregével akar rendelkezni

  • narancs.hu
  • 2018. június 18.

Fekete Lyuk

De ugye haditengerészetünk is lesz?

A Magyar Hírlapnak adott interjút az államtitkár, aki nemrég azt mondta, hogy a 21. században szükség lesz a haditengerészet hagyományaira, korábban pedig úgy beszélt a honvédelemről, hogy úgy tűnt, egy kicsit sem ért hozzá. Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára most megint katonai kérdésekről beszélt, és olyan terveket vázolt fel, amelyektől még a Call of Duty-szereplők is megnyalnák a szájuk szélét.

A volt rezsibiztos szerint nagyon sok pénzt fordítanak a honvédelemre:

„A 2019-es költségvetésben pedig hetvennyolcmilliárd forinttal több, összesen ötszáztizenhárommilliárd forint jut a honvédelemre. Ez példaértékű, ennyit még soha nem fordítottunk a katonáinkra.”

Németh Szilárd akár a GDP három százalékát is honvédelemre fordítaná, ami egészen meglepő, mert az Egyesült Államokon kívül senki nem költ ennél többet GDP-arányosan a katonságra:

„A szövetség azt is elvárja a tagállamoktól, hogy a GDP két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, ami helyes is. Ugyanakkor a mi célunk nem csupán ennyi, hanem az, hogy a térség legerősebb hadseregével rendelkezzünk erkölcsi, szellemi, fizikai felkészültséget tekintve egyaránt. Ehhez viszont, ha kell, akár a GDP három százalékát is biztosítjuk. Nemzeti érdek, hogy erős, honvédő hadseregünk legyen hazaszerető, fiatal tisztekkel, tábornokokkal.”

false

 

Fotó: YouTube/Echo Televízió


Németh Szilárd szerint nem lesz kötelező sorkatonaság:

„Magyarországon biztosan nem lesz kötelező sorkatonaság. A honvédség társadalmi elfogadottságának fontos mutatója, hogy hányan akarnak katonának állni. A mi álláspontunk az, hogy ha valaki fegyveresen szeretné a hazáját szolgálni, akkor arra legyen lehetősége.”

Németh Szilárd egy totál mellébeszélős választ ad a kérdésre, hogy milyen konkrét lépések várhatók a kibertámadások kivédése érdekében:

„Manapság nem kell harckocsikat vezényelni egy ország határára egy esetleges támadáshoz, hanem elég megbénítani pél­dául az áramszolgáltatást vagy a kormányzati irányítást, hiszen ma már az energiaellátás, a közigazgatás is informatikai rendszereken keresztül történik. Ez teljesen új biztonsági kockázatokat jelent, s így új feladatokat ír elő a honvédség számára is.”

A haditengerészetről most sajnos nem beszélt az államtitkár:

false

 

Fotó: MTI



Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.