"Neokomcsi halálbarbinak" nevezte Cseh Katalint a kormánypárti média főmunkatársa

  • narancs.hu
  • 2019. október 31.

Fekete Lyuk

Jurák Kata a Twitteren szólt be.

Szerdán a NAV razziázott a Momentumnál, pontosabban kutatást, motozást és lefoglalást rendelt el a a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Közép-magyarországi Bűnügyi Igazgatóságának Vizsgálati Osztálya a Momentum Múzeum körúti szákházában.

Az esetről Cseh Katalin is beszámolt a Twitteren. Azt írta, a Fidesz híres arról, hogy az állami hatóságokat politikai fegyverként használja az ellenzék zaklatására, megfélemlítésére.

Ez különösen betalált a Magyar Idők korábbi újságírójánál, a Pesti Srácok főmunkatársánál, és nem volt rest állást foglalni.

Jurák Kata röviden csak így reagált:

"Ne hazudj, te neokomcsi halálbarbi. A törvények, szabályok rátok is vonatkoznak ám..!"

Persze ezért aztán hasonló stílusban kapta a válaszokat kommentekben, amin viszont ő kapta fel a vizet. Legalább is ezt posztolta a Facebook-oldalán:

Figyelmébe ajánljuk

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.