Antwerpenben csillog legszebben a kokain

  • narancs.hu
  • 2014. június 26.

Fekete Lyuk

Nyaralás előtt hasznos lehet tudni, melyik európai városban milyen drogokhoz lehet a legkönnyebben hozzájutni. Ebben segít nekünk az előzékeny Vice magazin.

Bízvást hiánypótlónak nevezhető cikkében a Vice egy nagyszabású tavalyi tanulmány eredményeire alapozva csinos kis kábszis bédekkert állított össze, amiből többek között az alábbiak derülnek ki:

– Antwerpen Európa kokainfővárosa, és a koksz nem is kerül sokba: úgy 15 ezer forint körül mérik ott a fehér por grammját.

– Az albániai Lazaratban kegyetlen mennyiségű füvet termesztenek dolgos kezű farmerek.

– Imádod a kristályos metamfetamint? A balos/zöldes Drezda a te álomvárosod!

– Le szeretnél jönni végre a hernyóról, és inkább békés füvezővé válnál? Irány Glasgow!

A teljes ajánlat itt található meg, közben pedig természetesen ezt a dalt kell hallgatni:

Figyelmébe ajánljuk

Állami támogatás, pályázatírás, filozófia – Kicsoda a halloweeni tökfaragást megtiltó zebegényi polgármester?

Ferenczy Ernő még alpolgármesterként tevékenyen részt vett abban, hogy az előző polgármester illetményét ideiglenesen felfüggesszék. Közben saját vállalkozása tetemes állami támogatásokban részesült. Zebegény fura urát úgy ismerik, mint aki alapvetően nem rosszindulatú, de ha elveszíti a türelmét, akkor stílust vált. 

Fiúk a barakkból

Andy Parker sorozata sokáig megtéveszt a cukiságával, és csak lassan virrad a nézőre, hogy más üzenet rejlik itt. Az érzékeny és nagyon is meleg Cameron Cope (a valós koránál jóval hamvasabbnak és naivabbnak tetsző Miles Heizer) rejtélyes indíttatásból úgy dönt, hogy nehéz természetű édesanyját azzal tudná a legjobban kiborítani, ha csatlakozna a tengerészgyalogsághoz.

Szellemes

Ifj. Vidnyánszky Attila „saját” Hamletjének színpadra állításához tett vállalásaiból akár már egy is túl nagynak tűnhet. Nemcsak a darab címe változott meg: az „és a többi, néma csend” válik a rendezői elképzelés alfájává és ómegájává is.

Lehetnénk jobban is

Ismerjük a híres idézetet, amelyben Rousseau a polgári társadalom megteremtését az első emberhez köti, aki „bekerített egy földdarabot és azt találta mondani: ez az enyém, s oly együgyű emberekre akadt, akik ezt el is hitték neki”.