Orbán szerint fontos az egészségügy és az oktatás, de semmit sem ér, ha elveszítjük a kultúránkat

  • narancs.hu
  • 2018. március 7.

Fekete Lyuk

A miniszterelnök szerint a kampány egyre durvább és radikálisabb. Vajon mire gondolhatott?

"A budapestieknek tudniuk kell, hogy a főváros egy veszélyeztetett terület. Ha valaki megnézi, hogy a nyugat-európai országokban a migránsok beözönlésekor hol romlott le az életminőség, azt fogja látni, hogy a fővárosokban és a nagyvárosokban. Tehát Budapestnek és azon belül Józsefvárosnak meg kell védenie magát a migránsoktól. Egyébként megismétlődik az, ami három éve történt" – mondta ma Orbán Viktor, aki megkezdte országjáró körútját, első helyszínként rögtön a Kocsis Máté vezette Józsefvárost választva. A kerületi lapnak nyilatkozó Orbán hosszan dicsérte a kerület polgármesterét, sorolta érdemeit, majd elmondta, miért is volna jó, ha a VIII. kerület érdekeit Kocsis ezentúl egy magasabb szinten, országgyűlési képviselőként tudná érvényesíteni, aztán sajnálkozott egy sort, hogy "egyre radikálisabb és durvább a hangnem a választási kampányban".

A kedvenc témájához, a bevándorlókhoz azonban mindig vissza-visszatért, elmondta, hogy senki sem akarhatja, hogy újra megtörténjen, ami 2015-ben a Keletinél vagy a II. János Pál pápa téren (ahol azon kívül, hogy a kormány napokig tartó semitttevése miatt föltorlódtak a menekültek, semmi nem történt), ezért nem szabad azok kezébe adni a kormányrudat, akik "bevándorlóországgá akarják tenni Magyarországot és bevándorlóvárossá Budapestet. A választáson fog eldőlni, hogy bevándorló- vagy migránsváros lesz-e Budapest, vagy pedig megmarad Magyarország fővárosának."

Majd hozzátette: "fontos a gazdaság, az egészségügy, az oktatás, a városfejlesztés, de semmit sem érnek ezek az eredmények, ha közben elveszítjük a saját kultúránkat." Amivel végül is sok mindent megmagyarázott.

(MTI)

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.