Rétvári: „A legharcosabb feministáknak is tapsikolniuk kellene, hogy szabadon választhatnak Magyarországon”

  • B.P.M
  • 2019. május 21.

Fekete Lyuk

Ja, hogy ezért kéne tapsikolni?

Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumánák (Emmi) parlamenti államtitkára interjút adott a Magyar Nemzetnek, ami – mily' meglepő! – a migrációra fókuszált.

Egy ponton az interjú készítője az állította, hogy a „genderszakosok” szerint a magyar kormány a bölcső és a tűzhely mellé száműzi a nőket, majd megkérdezte, hogy Rétvári mit gondol az „anyaság kontra karrier” szembenállításról.

Az államtitkár szerint a magyar nők „egyáltalán nem a tűzhely mellett élnek”, a foglalkoztatásuk jelentősen emelkedett, tehát több édesanya tudja a karrierjét építeni. „Ezt segíti az is, hogy húszezer bölcsődei férőhelyet hozunk létre, s hogy emellett a korábbi szabályozással ellentétben, ha ma valaki a gyermek féléves korától visszamegy dolgozni, nem veszti el a gyermek után járó támogatást. És idetartozik, hogy az új családvédelmi akcióterv részeként a jövőben a negyedik gyermek vállalása után az édesanyák örökre szja-mentességet élveznek majd, ami úgy is felfogható, mint egyfajta jövedelmi kompenzáció a karrierépítésből kiesett évekért. Azt hiszem, a legharcosabb feministáknak is tapsol­niuk kellene, hogy Magyarország ilyen mértékben támogatja a nőket; hogy biztosítja számukra a választás szabadságát és lehetőségét. De persze ők ilyenkor mélyen hallgatnak” – fogalmazott Rétvári.

Kapcsolódó:

Rétvári: A bevándorlással járványszerűen terjednek a parazitákkal összefüggő megbetegedések

Az államtitkár szerint ijesztő, hogy Németországnak 2030-ra muszlim kancellárja lehet, továbbá azok migránsozzák le a magyar felmenőkkel rendelkező venezuelaiakat, akik korábban évtizedeken át lerománozták az erdélyi magyarokat. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára interjút adott a Magyar Nemzetnek, amely beszélgetés középpontjában - dobpergés - a bevándorlás állt.

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.