Schmidt Mária szerint Nyugaton már kevés a szex

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 23.

Fekete Lyuk

„Mi, magyarok, azért kb. rendben vagyunk, csak nagyon észnél kell lenni ebben a bolond világban.”

Schmidt Mária történész előadást tartott hétfőn a Mathias Corvinus Collegium konferenciáján, amelyet Az identitás, mint politikai fegyver címmel rendeztek meg.

A Telex tudósítása szerint  a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a szexuális forradalom következményeiről beszélt. Úgy látja, hogy annak a folyamatnak az igazi haszonélvezői a felsőosztálybeli férfiak és nők voltak, akik „háremeket tartanak, válogatnak a szexuális partnerek között”, miközben az alsó osztályokhoz tartozó férfiak nem jutnak nőhöz, a nők pedig férfihoz.

Példaként említi a Szex és New York című sorozatot, mert szerinte abban a szexuális forradalom nyerteseit lehet látni, önálló, öntudatos, vicces, karrierorientált nőket, akiknek életmódja elmagányosodáshoz vezet, kiszolgáltatottá teszi az embert.

A szexuális forradalom szerinte kevesebb szexet és boldogtalanságot hozott Európában. 

A történész apokaliptikusnak látja a nyugati helyzetet ebből a szempontból: a #metoo mozgalom visszaéléseiről, a biológiai nemek elleni harcról beszélt, arról, hogy „nemváltásra buzdítják a kiskorúakat, nemváltó műtéteket végeznek rajtuk, nem egyszer szüleik beleegyezése nélkül, akiket néha meg sem kérdeznek”. A nyugati nők a nemi vágy csökkenéséről, eltűnéséről számolnak be, egyre többen kerülik a nemi érintkezést, szóval „itt tartanak a fejlettek ma.” Ebből az a következtetés vonható le Schmidt szerint, hogy az új nyugati jelszó nem a Szeretkezz, ne háborúzz!, hanem a Ne szeretkezz, háborúzz!

Az előadásban szó esett a feministákról, akik nem bírnak leállni, pedig már mindent elértek. Schmidt szerint a mai nyugati életforma és az amerikanizáció ugyanúgy ellentétes a „több mint 1100 év alatt kikristályosodott” magyar hagyományokkal, mint a kommunizmus volt. Úgy gondolja a történész, „a tabletta és az óvszer vált a szexuális forradalom sarlójává és kalapácsává”, a nők magabiztosak lettek, a férfiak is felszabadultak a fogamzásgátlás felelősségének terhe alól, így vált feleslegessé az elköteleződéssel és felelősségvállalással járó házasság, és tolódott ki a gyermekvállalás ideje. 

Schmidt Mária hangsúlyozta, a szeretetre, a szerelemre, a szexre és a családra szükség van, és „mi, magyarok, azért kb. rendben vagyunk, csak nagyon észnél kell lenni ebben a bolond világban”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.