Schmidt Mária szerint Nyugaton már kevés a szex

  • narancs.hu
  • 2024. szeptember 23.

Fekete Lyuk

„Mi, magyarok, azért kb. rendben vagyunk, csak nagyon észnél kell lenni ebben a bolond világban.”

Schmidt Mária történész előadást tartott hétfőn a Mathias Corvinus Collegium konferenciáján, amelyet Az identitás, mint politikai fegyver címmel rendeztek meg.

A Telex tudósítása szerint  a Terror Háza Múzeum és a XXI. Század Intézet főigazgatója a szexuális forradalom következményeiről beszélt. Úgy látja, hogy annak a folyamatnak az igazi haszonélvezői a felsőosztálybeli férfiak és nők voltak, akik „háremeket tartanak, válogatnak a szexuális partnerek között”, miközben az alsó osztályokhoz tartozó férfiak nem jutnak nőhöz, a nők pedig férfihoz.

Példaként említi a Szex és New York című sorozatot, mert szerinte abban a szexuális forradalom nyerteseit lehet látni, önálló, öntudatos, vicces, karrierorientált nőket, akiknek életmódja elmagányosodáshoz vezet, kiszolgáltatottá teszi az embert.

A szexuális forradalom szerinte kevesebb szexet és boldogtalanságot hozott Európában. 

A történész apokaliptikusnak látja a nyugati helyzetet ebből a szempontból: a #metoo mozgalom visszaéléseiről, a biológiai nemek elleni harcról beszélt, arról, hogy „nemváltásra buzdítják a kiskorúakat, nemváltó műtéteket végeznek rajtuk, nem egyszer szüleik beleegyezése nélkül, akiket néha meg sem kérdeznek”. A nyugati nők a nemi vágy csökkenéséről, eltűnéséről számolnak be, egyre többen kerülik a nemi érintkezést, szóval „itt tartanak a fejlettek ma.” Ebből az a következtetés vonható le Schmidt szerint, hogy az új nyugati jelszó nem a Szeretkezz, ne háborúzz!, hanem a Ne szeretkezz, háborúzz!

Az előadásban szó esett a feministákról, akik nem bírnak leállni, pedig már mindent elértek. Schmidt szerint a mai nyugati életforma és az amerikanizáció ugyanúgy ellentétes a „több mint 1100 év alatt kikristályosodott” magyar hagyományokkal, mint a kommunizmus volt. Úgy gondolja a történész, „a tabletta és az óvszer vált a szexuális forradalom sarlójává és kalapácsává”, a nők magabiztosak lettek, a férfiak is felszabadultak a fogamzásgátlás felelősségének terhe alól, így vált feleslegessé az elköteleződéssel és felelősségvállalással járó házasság, és tolódott ki a gyermekvállalás ideje. 

Schmidt Mária hangsúlyozta, a szeretetre, a szerelemre, a szexre és a családra szükség van, és „mi, magyarok, azért kb. rendben vagyunk, csak nagyon észnél kell lenni ebben a bolond világban”.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

„Rá­adásul gonosz hőseinek drukkol”

A több mint kétezer strófás Nibelung-ének a középkori német irodalom talán legjelentősebb műve. Hogyan lehet ma aktuális egy 800 éves irodalmi mű? Miért volt szükség egy új magyar változatra? Erről beszélgettünk Márton László író-műfordítóval öt évvel ezelőtt. Idézzük fel a cikket!

Balatonföldvári „idill”: íme az ország egyetlen strandkikötője

  • narancs.hu

Dagonya, vagy a legtisztább balatoni homok? Ökokatasztrófa, vagy gyönyörűség? Elkészült a vitorláskikötő Balatonföldvár Nyugati strandján; július, vagy ha úgy tetszik, a balatoni főszezon első hétvégéjén néztük meg, valóban ellentétes-e a „józan ésszel”, hogy strand és kikötő ugyanazon a területen létezzen.

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”