Pár napja szúrta ki az Index olvasója, hogy az Országos Magyar Vadászati Védegylet (elnök: Semjén Zsolt) hivatalos lapja, a Nimród 2017/9. számának egyik, nyilván mélyen állatbarát szerzője arról értekezik, milyen gyakorlati feladatot kell az egyéves korhoz közelítő német- vagy jagd vadászterriernek adni, hogy ügyesebben vadásszon. „Az első időszakban a fogások elsajátítása a cél, és ahogy növendékünk előrehalad a tudnivalókban, úgy nehezíthetjük a feladatokat. Ehhez sebzett kóbor macskát, rókát használjunk. Igyekezzünk a kutyát megvédeni a sérüléstől akár úgy is, hogy
szigetelőszalaggal rögzítjük
a kiképzésbe bevont állatnak az állkapcsát.”
A cikk megjelenését követően felháborodott állatvédők jelezték, hogy ami a cikkben áll, nemcsak állatkínzás, de bűncselekmény is, Szabó Rebeka, a Párbeszéd politikusa például ezt írta Facebook-posztjában: „A Semjén Zsolt által elnökölt Országos Magyar Vadászati Védegylet lapjában, a Nimród magazinban konkrét állatkínzásra való felbujtás jelent meg. Az alábbi képen látszik, ahogyan a cikk szerzője (egy bizonyos Balogh János) részletezi, hogyan kell szigetelőszalaggal beragasztott szájú, sebzett (!!) kóbor macskával »kiképezni« kotorékvadászatra a terrier kutyát. A kutyák kilövése kapcsán elmondtam már véleményem a vadászat bizonyos módjairól, de ez az eset talán még világosabban mutatja: a kormánypárti politikusok által támogatott vadászok attól sem riadnak vissza, hogy macskák (vagy rókák) megsebzését, kínzását nyíltan követendő módszerként írják le vérző állatok és fegyverek fotóival teli újságjukban. Ez a botrányos és szégyenteljes ügy világosan mutatja, hova vezet, ha a politika összefonódik a vadászlobbival.”
A botrányt követően a Nimród főszerkesztője, dr. Zoltán Attila a következő közleményt adta ki: „A cikkben szereplő kutya, a jagdterrier német fajta, amelynek a kiképzése régen kemény módszereket igényelt, tekintettel a fajta sajátos viselkedésére, vadászati alkalmazhatóságára és rendkívüli bátorságára. A cikk szerzője
a régi, német gyakorlatot ismertette,
nem tanácsként, ez azonban sajnálatos módon nem eléggé domborodott ki az írásban. Ma már hazánkban ezeket a módszereket nem alkalmazzák. A cikk közlése ilyen formában az újság részéről helytelen volt, nem szándékoltan ment át a szűrőn, a jövőben a kifogásolható részekhez hasonló anyag nem fog megjelenni a Nimródban, de a múltban sem jelent meg! Mint aktív természetvédők, vadvédők, az állatoknak mindennemű hátrány okozását elítéljük és lapunkban ezt rendszeresen hirdetjük is. Az állatvédelemről szóló törvény rendelkezéseit magunkra nézve kötelezőnek tartjuk. A cikkben ismertetett módszertől a leghatározottabban elhatárolódik szerkesztőségünk minden tagja, a módszert elítéljük!”
Dr. Zoltán írásából úgy tűnik, mintha csupán valamiféle történelmi visszatekintő lett volna a cikk – még, ha „nem is domborodott ki eléggé”. Nos, olyannyira nem, hogy a szerző szigetelőszalagot javasolt, amit azért nem mondhatnánk ősi vadászeszköznek.
