Semjén szerint a Notre-Dame-i tűz kifejezi a hitehagyott nyugat apokaliptikus értékvesztését

  • narancs.hu
  • 2019. április 17.

Fekete Lyuk

Csak azt nem mondta, hogy a tűzvész Isten büntetése.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese, a KDNP elnöke a Hír TV-ben ragadta meg a történelmi lehetőséget, és elemezte a Notre-Dame leégését, mondjuk úgy, világpolitikai és teológiai kontextusban.

A tűzesetért szerinte a francia szekularista politika felelős, hiszen „Franciaország, ami elvileg egy jóléti, nyugati ország, egy töredékét sem volt hajlandó adni a Notre-Dame tatarozásához.“

Saját bevallása szerint mindehhez magánemberként tette hozzá azt, hogy a tűz szerinte „tragikus szimbólum“.

Minek a szimbóluma? Az apokalipszisnek, ami akkor jön el, ha egy nemzet megtagadja Istent.

Semjén szavait idézzük:

„Az a Franciaország, amelyik megtagadta – mint az egyház legidősebb leánya, úgy hívták régen Franciaországot – saját történelmét, megtagadta önmagát, megtagadta saját kereszténységét és hitét, ez az égő templom valahogy kifejezi azt az apokaliptikus értékvesztést, aminek a nyugati világban tanúi lehetünk."

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.