El kell ismernem, hogy sok a sértett ember, rendszerek, korszakok soha el nem feledhető sérelmeket okoztak. Mindannyian sorolhatnánk fájdalmainkat. De ennek egyszer véget kell érni. Egy jó szándékkal létesített emlékmű, amely sűríti, összegzi történelmünket nem okozhat senkinek sem fájdalmat. Hacsak, ez a hisztéria nem külföldi pénzből vezérelt műhisztéria.
Stefka István a Magyar Hírlapban
Mi értelme annak, hogy “szakítsunk az eddigi béketevékenységgel, az eddigi békementalitással, és átálljunk a háború felé vezető út nulladik fázisára”? Ki, mely ország ellen folytatandó háborús út nulladik fázisára kell átállnunk?
Képzeljük el, hogy 2045-ben Ukrajna elfoglalja helyét az addigra jelentősen átalakult Európa közösségében, és az Európai Unió teljes jogú tagja lesz. Szerzőnk innen visszatekintve meséli el, 2025-től hogy jutottunk idáig. Egy elvben lehetséges, és főleg Európa számára meglehetősen optimista forgatókönyv.
Mikuláš Černák történetének első epizódja, a Miki után a folytatás is megtölti a mozikat: a Černák minden idők legsikeresebb filmje lett északi szomszédunknál.
A tanodák – ahová önként mennek a gyerekek – szeptembertől kötelesek megadott számú középiskolás fejlesztőfoglalkozását is végezni.
Eddig is jó volt minden, de most már aztán végképp az lesz – hirdeti a 2026-os költségvetés tervezete. Családok, nyugdíjasok, harcba! De nem úgy, mert békét hirdetünk, amúgy kövér védelmi kiadással.
Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.
