Szüret extra: Andy Vajna másik csajt akar

  • 2014. július 19.

Fekete Lyuk

De mire gondolhatott Pálfi, amikor a „this is the girl” formulát használta? S mire gondolhatott az adóforintokból nagymogult játszó kormányhivatalnok ugyanakkor?

Terjedelmes interjút adott Pálfi György, a Karlovy Vary-i filmfesztivál friss kitüntetettje, ám a beszélgetés jó része nem a sikerről, hanem a kudarcról: Andy Vajna kormánybiztossal folyó háborújáról szólt.

A rendezőt ért méltatlanságok felsorolásába három érdekes mondat is becsúszott: „A film a világon mindenhol hierarchikus rendszer, a rendezőnek kell eldöntenie, hogy kivel tud dolgozni, és kit tud elszámoltatni a munkájáért. Kivéve, ha egy David Lynch-filmben vagyunk, ahol is a producer rámutat a színésznőre, hogy »this is the girl«. Esetünkben ez a fikció valósággá vált.”

Ja persze, képes beszéd meg metafora... Nos, az a része bizonyosan, amelyik azt állítja, hogy egy David Lynch-filmben vagyunk, bár Magyaroszág egy ideje már a Twin Peaksnél is abszurdabbnak mutatja magát.

De mire gondolhatott Pálfi, amikor a „this is the girl” formulát használta? S mire gondolhatott az adóforintokból nagymogult játszó kormányhivatalnok ugyanakkor?

Hacsak nem arra, hogy ha a Lőwy Árpádnak tulajdonított Toldi-átiratot forgatná Pálfi, maga is beszállna egy – nyilván nyúlfarknyi – szerepre.

Figyelmébe ajánljuk

Minden nap egy forradalom

A történelem nem ismétli magát, hanem rímel. Paul Thomas Anderson egy szinte anakronisztikusan posztmodern filmet rendezett; bár felismerjük őrült jelenünket, láz­álomszerűen mosódik össze a hatvanas évek baloldali radikalizmusa a nyolcvanas évek erjedt reaganizmusával és a kortárs trumpista fasisztoid giccsel.

Japán teaköltemény

A 19. század derekán, miután a Perry-expedíció négy, amerikai lobogókkal díszített „fekete hajója” megérkezett Japánba, a szigetország kénytelen volt feladni több évszázados elszigeteltségét, és ezzel együtt a kultúrája is nagyot változott.

Maximál minimál

A nyolcvannyolc éves Philip Glass életműve változatos: írt operákat, szimfóniákat, kísérleti darabokat, izgalmas kollaborációkban vett részt más műfajok képviselőivel, és népszerű filmzenéi (Kundun; Az órák; Egy botrány részletei) révén szélesebb körben is ismerik a nevét. Hipnotikus minimalista zenéje tömegeket ért el, ami ritkaság kortárs zeneszerzők esetében.

Egy józan hang

Romsics Ignác saját kétkötetes önéletírása (Hetven év. Egotörténelem 1951–2021, Helikon Kiadó) után most egy új – és az előszó állítása szerint utolsó – vaskos kötetében ismét kedves témája, a historiográfia felé fordult, és megírta az egykori sztártörténész, 1956-os elítélt, végül MTA-elnök Kosáry Domokos egész 20. századon átívelő élettörténetét.

Aktuális értékén

Apám, a 100 évvel ezelőtt született Liska Tibor közgazdász konzisztens vízióval bírt arról, hogyan lehetne a társadalmat önszabályozó módon működtetni. Ez a koncepció általános elveken alapszik – ezen elvekből én próbáltam konkrét játékszabályokat, modelleket farigcsálni, amelyek alapján kísérletek folytak és folynak. Mik ezek az elvek, és mi a modell két pillére?

Támogatott biznisz

Hogyan lehet minimális befektetéssel, nulla kockázattal virágzó üzletet csinálni és közben elkölteni 1,3 milliárd forintot? A válasz: jó időben jó ötletekkel be kell szállni egy hagyomány­őrző egyesületbe. És nyilván némi hátszél sem árt.

Ha berobban a szesz

Vegyész szakértő vizsgálja a nyomokat a Csongrád-Csanád megyei Apátfalva porrá égett kocsmájánál, ahol az utóbbi években a vendégkör ötöde általában fizetésnapon rendezte a számlát. Az eset után sokan ajánlkoztak, hogy segítenek az újjáépítésben. A tulajdonos és családja hezitál, megvan rá az okuk.