Szüret extra: Hack Pétert is elsodorta a rettegés szörnyű árja

  • narancs.hu
  • 2016. szeptember 15.

Fekete Lyuk

Az SZDSZ volt ügyvivője a kormánylapban fejtette ki véleményét, miszerint a mai világ gonoszabb, mint a náci Németország volt.

– Részt vesz a kvótaellenes népszavazáson? Hová teszi az x-et?
– Elmegyek október 2-án, és nemmel szavazok.

(...)

A kereszténységet érő szenvedések a mai napig gúnynak és lekicsinylésnek a tárgyai Európában. Pedig valódi népirtás folyik! Amit az Iszlám Állam csinál, az nem egy illúzió, hanem napi szintű, húsba vágó valóság. Ráadásul a szemünk előtt zajlott le egy nagyon-nagyon fontos paradigmaváltás, ami számomra azt mutatja, hogy a mai világ gonoszabb, mint a náci Németország vagy a sztálini Szovjetunió. Mert ne felejtsük el: sem a nácik, sem a szovjetek nem tették ki a kirakatba, hogy mit művelnek a haláltáboraikban. Ha így tettek volna, az emberek szembefordulnak velük. Ehhez képest az Iszlám Állam nem titkolja, hanem hirdeti magáról az erőszakot, és ez tömegével vonz embereket Európából is, akik csatlakozni szeretnének hozzájuk a keresztények élve elégetésében… Azt se felejtsük el, hogy az iszlám hittételeinek egyik fontos eleme, hogy az a terület, amely egykor az iszlám fennhatósága alatt volt, örökké odatartozik. Tehát ahol itt ülünk, Budapest szintén.

A Magyar Idők interjúja

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.