Toroczkai úgy száll be a Sargentini-jelentésbe, mintha a NER fizetne érte

  • narancs.hu
  • 2018. szeptember 21.

Fekete Lyuk

A lényeg a tanyák hőse szerint most is egyszerű: balliberálisok!

Hosszú Facebook-poszttal jelentkezett dél-alföldi tanyájáról Toroczkai László, aki tegnap még azzal hívta fel magára a figyelmet, hogy két cigányozás között végre négerezett is egyet.

Ezúttal viszont a Sargentini-jelentés volt terítéken, amit szó szerint darabokra szedett a Jobbikból lelépő, azóta pedig az Orbán-kormány médiumaiban rendszeresen feltűnő politikus. Aki most 12 pontba szedi össze, hogy mi minden nem stimmel a jelentéssel, és úgy hisszük, ezek az érvek akár valamely kormánypárti politológus szájából is elhangozhattak volna. Egyébként is a balliberális elit a hibás – kiáltja Toroczkai László.

Nézzünk pár példát a kitűnő elemzésből, amely rendre ugyanarra fut ki.

Bírói függetlenség:

„Az EU-t az nem zavarta, hogy az elmúlt évtizedekben a magyarországi bírói kar befolyásos bírái jelentős részben a kommunista diktatúrából érkeztek, s az ítélkezési gyakorlat kifejezetten balliberális politikai elfogultságot sugallt. Ennek megfelelően a törvény maximális szigorával sújtott le egy szélsőjobboldalinak titulált politikai áldozatára, miközben a született bűnözőkkel szemben (különösen, ha nem magyar bűnözők) meglehetősen liberális, megengedő ítéletek születtek és születnek a mai napig.”

Tudományos élet:

„A tudományos élet szabad. A Soros-egyetem, vagy az óvodások genderoktatása nem tudományos, hanem politikai kérdés.”

Kisebbségek:

„Az Orbán-kormány alatt a cigányság és a zsidóság valóságos reneszánszát éli, a magyar adófizetők százmilliárdjait költik olyan aránytalan és felesleges cigány és zsidó programokra, amelyek mellesleg szintén a korrupció melegágyaiként szolgálhatnak.”

Menekültkérdés:

„Az Európai Uniót uraló balliberális politikai erő tudatosan nem védi a határokat, s az Európába folyamatosan milliószámra özönlő bevándorlókat a nemzetközi pénzügyi, gazdasági és politikai erők akaratának megfelelően a nemzetek gyengítésének szándékával szét akarják osztani.”

Médiahelyzet:

„Ugyanazt tudom írni, amit az előbb, annyival kiegészítve, hogy amellett, hogy a Facebook elképesztő, balliberális cenzúrát gyakorol, a szintén a nemzetközi nagytőkések uralma alá tartozó, és a mai napig a legnézettebb magyarországi televíziós csatornának számító RTL Klubon semmiféle nemzeti gondolat vagy akár politikus nem jelenhet meg.”

Korrupció:

„…Sargentini asszonyt az nem zavarta, amikor a balliberális kormányok 2010 előtt ugyanezt csinálták, csak akkor nem a Duna Aszfalt, hanem például a nemzetközi korrupciós ügyeiről ismert osztrák Strabag talicskázta a közpénzt, amelynek jelentős része így külföldre került, és nem volt annyira szem előtt.”

Vajon mondhatta volna ugyanezeket a mondatokat például valamely Fidesz EP-képviselő?

Hát, miért is ne?

Figyelmébe ajánljuk

Az Amerika–EU-vámalku tovább nyomhatja a magyar gazdaságot

Noha sikerült megfelezni az EU-t fenyegető amerikai vám mértékét, a 15 százalékos általános teher meglehetősen súlyos csapást mérhet az európai gazdaságokra, így a magyarra is. A magyar kormány szerint Orbán Viktor persze jobb megállapodást kötött volna, de a megegyezés az orosz gázimportra is hatással lehet. 

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.