Végül a CÖF is beszállt a padháborúba

  • Narancs.hu/MTI
  • 2023. július 19.

Fekete Lyuk

A Civil Összefogás Fórum szavazást rendezett. Az elsöprő többség – vagyis 2163-ból 2108 – úgy gondolja, a „szivárványtalanítás” nem rongálás.

A Civil Összefogás Fórum – Civil Összefogás Közhasznú Alapítvány (CÖF-CÖKA) az MTI-hez eljuttatott közleményben adta hírül, hogy ezután szavazási lehetőséget biztosít „a polgárok híradójának szánt” hírportálján „az egyszerűbb, átláthatóbb és pontosabb véleménynyilvánítás érdekében”.

A CÖF szerint a közéletet az elmúlt hetekben legjobban megmozgató két téma a ferencvárosi szivárványos pad átfestése, valamint az, hogy a főváros eladja a Lánchíd kandelábereit.

„A magyarok véleményéből kitetszik, hogy nem lehet bűncselekmény egy pad átfestése, ezt felmérésünk is bizonyítja. Az elsöprő többség nem ért egyet azzal, hogy a ferencvárosi pad szivárványtalanítása rongálás lenne” 

– állapítja meg a CÖF.

A közleményből kiderül, hogy július 11-én „startolt el” a szavazás ebben az ügyben. Arra keresték a választ, hogy az emberek szerint bűncselekmény történt-e, amikor a szivárványszínű padot átfestették. Egy szervezet ugyanis rongálás miatt feljelentést tett. A szerdán lezárt szavazásban 2163-an nyilvánítottak véleményt. Ehhez képest a 2108 szavazat tényleg elsöprő többség, 97 százalék. Ennyi szavazó szerint nem történt bűncselekmény. 3 százalék – 55 szavazat – szerint igenis rongálás, azaz bűncselekmény a köztéri pad átfestése. 

A kandeláberértékesítés ügyét a CÖF úgy vezeti fel, hogy „mint ismeretes, Karácsony Gergely és a dollárbaloldali városvezetés módszeresen csődbe vitte Magyarország leggazdagabb települését. A főpolgármester bejelentette – hiszen vélhetően most már minden forint számít nekik –, hogy árverés útján értékesítik a Széchenyi Lánchíd 14 darab kandeláberét” .

Ebben az ügyben az volt a kérdés, egyetértenek-e a voksolók a kandeláberek eladásával. 2379 szavazóból 2349 nem értett egyet az eladás tervével, és 1 százalék – 30 szavazat – helyeselte. 

A CÖF fogadkozik, hogy ezután is hangot ad a civilek véleményének, megismerteti a magyarok álláspontját a közéletet meghatározó témákban, „így az össztársadalmat érintő hasonló felmérésekkel” folyamatosan jelentkezni fog, így nyújtva hiteles képet a közgondolkodásról.

Maradjanak velünk!


Ez a Narancs-cikk most véget ért – de még oly sok mindent ajánlunk Önnek! Oknyomozást, riportot, interjúkat, elemzést, okosságot – bizonyosságot arról, hogy nem, a valóság nem veszett el, még ha komplett hivatalok és testületek meg súlyos tízmilliárdok dolgoznak is az eltüntetésén.

Tesszük a dolgunkat. Újságot írunk, hogy kiderítsük a tényeket. Legyen ebben a társunk, segítse a munkánkat, hogy mi is segíthessünk Önnek. Fizessen elő a Narancs digitális változatára!

Jó emberek írják jó embereknek!

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.