1989. október 23.

  • 2014. október 23.

Felszab

Kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. Találtunk hozzá két jó képet.

Kikiáltották a harmadik Magyar Köztársaságot. Találtunk hozzá két jó képet. Az egyiken a kikiáltó nem látszik, de a Kossuth téri lelkes tömeg igen. Van azonban az előtérben két tárgy, amely, így utólag okoskodva, a köztársaság vagy akár az ugyanezen a napon érvénybe lépett, módosított alkotmány sorsára nézve is szimbolikusnak mondható. Hogy is kezdődött ez utóbbi?

false

 

Fotó: Szinnyai Gábor/Fortepan

false

 

Fotó: OSA Archívum

A kikiáltó a másik képen sem látszik, mert a kamera Mark Palmer amerikai nagykövetre fókuszál, aki elmaradhatatlan csokornyakkendőjében a tömegben elvegyülve hallgatja az ünnepi szavakat. Amerika akkor is figyelt ránk. Palmer Magyarország igaz barátjaként sokat tett az ország demokratikus átmenetéért. (Szerteágazó tevékenységéről itt írtunk korábban.)

false

 

Fotó: Szinnyai Gábor/Fortepan

A köztársaság kikiáltása után a Szabad Európa Rádió (SZER) magyar híradója megszólaltatta az ellenzéki pártoknak a parlament főlépcsőjén álldogáló képviselőit. Mára sokak számára divatjamúltnak ható, lelkes, őszinte szavak hangzottak el: az 1956–1989-es folytonosságról, békés forradalomról, öntisztulásról. Érdemes szó szerint idézni.

false

 

Fotó: OSA Archívum

Persze nem mindenki volt elégedett az eseménnyel. A téren sem. Egy akkor divatos képzavarral élve: a kikiáltó sokak szemében vörös csillag volt. A SZER hallgatói között is voltak, akik osztották e véleményt, és élve a telefonos visszajelzés lehetőségével, hangot is adtak ennek. Alant egy berni hallgató észrevételeit olvashatják:

false

 

Fotó: OSA Archívum

Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.

Főszerepben az Első sírásó

A november 6-án zárult igazgatói pályázaton Lipics Zsoltot hirdették ki győztesnek Darabont Mikold ellenében, azonban nagyon sok ellentmondás és fordulat jellemezte az elmúlt időszakot. A régi-új igazgató mellett csupán a NER-es lapokban folytatott sikerpropagandája szólt, pályázata egy realista, szakmaiságra építő programmal ütközött meg.

Őrült rendszer, de van benne pénz

  • Szekeres István

Amikor a tavalyi párizsi olimpián a tekvandós Márton Viviana megszerezte a hatodik – igaz, spanyol import – aranyérmünket, Orbán Viktor (noha eredetileg nyolcat várt) SMS-t küldött Schmidt Ádám sportállamtitkárnak: „Maradhat.” A kincstári humor mögül is elővillant a tény, hogy a sportélet is a miniszterelnök kezében van.