Király Tamás divatművész kreációi 1989-ből. Fotók, videó.
Ajánlom
Hordhatatlan, őrült ruhák!
Ez áll egyebek mellett a műsor tartalmi leírásában, de tény, hogy július közepén a Magyar Televízió híradója rövid riportban számolt be (a 2013-ban meggyilkolt) Király Tamás divatművész legújabb kreációiról. Noha a felvezető szöveget jobbára elnyomja a Petőfi Csarnok szabadtéri színpadára szervezett „vonagló” bemutató alá kevert pszichedelikus zene, az kivehető, hogy a kommentátor világsikerről beszél.
Ami nem meglepő, hisz a nemzetközi divatszakmában a 80-as évek óta meghatározónak számító i-D magazin is közölt Királyról cikket 1989-ben: a 71. szám, amelyben az megjelent, állítólag nincs meg senkinek Magyarországon. Viszont ugyanabban az évben a Stern magazin számára is összeállt egy riport a rendszerváltás kori magyar divatról, amelynek fotózásán egy külön sorozat készült Király modelljeiről az Ifjúsági Magazin számára. Ezt szerencsére megőriztük.
Eddig is jó volt minden, de most már aztán végképp az lesz – hirdeti a 2026-os költségvetés tervezete. Családok, nyugdíjasok, harcba! De nem úgy, mert békét hirdetünk, amúgy kövér védelmi kiadással.
A chicagói születésű bíboros XIV. Leó néven lép Szent Péter hivatalába, ő lehet a híd a konzervatívok és a progresszívok között. Beszédében Ferenc pápát méltatta, a békét szorgalmazta.
A Magyar Péter által közzétett hangfelvételből kiderült, hogy a honvédelmi miniszter „szakít a békementalitással”. De nem az lenne az első lépés, hogy kimondják, a magyarok békéjét Vlagyimir Putyin fenyegeti?
Hollywood nincs jó bőrben. A Covid-járvány alatt a streamingszolgáltatók behozhatatlan előnyre tettek szert, egy rakás mozi zárt be, s az azóta is döglődő mozizási kedvet még lejjebb verte a jegyek és a popcorn egekbe szálló ára.
Liane (Malou Khebizi), a fiatal influenszer vár. Kicsit úgy, mint Vladimir és Estragon: valamire, ami talán sosem jön el. A dél-franciaországi Fréjus-ben él munka nélküli anyjával és kiskamasz húgával, de másutt szeretne lenni és más szeretne lenni. A kiút talán egy reality show-ban rejlik: beküldött casting videója felkelti a producerek érdeklődését. Fiatal, éhes és ambiciózus, pont olyasvalaki, akit ez a médiagépezet keres. De a kezdeti biztatás után az ügynökség hallgat: Liane pedig úgy érzi, örökre Fréjus-ben ragad.
Joachim A. Lang dokumentumokon, jegyzőkönyveken, a grafomán Goebbels naplóján alapuló filmje, a Goebbels, a manipuláció művészete voltaképpen egy prémium kategóriás ismeretterjesztő film, amely beavat ebbe az embertelen logikába.
Ez a színház ebben a formában a jövő évadtól nem létezik. Vidovszky György utolsó rendezése még betekintést enged színházigazgatói pályázatának azon fejezetébe, amelyben arról ír, hogyan és milyen módszerrel képzelte el ő és az alkotógárdája azt, hogy egy ifjúsági színház közösségi fórumként (is) működhet.
A produkció alkotói minimum két olyan elemmel is élnek, amelyek bármelyikére nagy valószínűséggel mondaná egy tapasztalt rendező, hogy „csak azt ne”. Az egyik ilyen a „színház a színházban”, ami könnyen a belterjesség érzetét kelti (ráadásul, túl sokszor láttuk már ezt a veszélyesen kézenfekvő megoldást), a másik pedig az úgynevezett „meztelenül rohangálás”, amit gyakran társítunk az amatőr előadásokhoz.
Az eredetileg 2010-es Próbaidő című kötet címe, története, egész miliője az újrakezdés, újrakapcsolódás kérdéskörét járja körül. Megragasztható-e, ami eltört? Van-e lehetőség az újrakezdésre, a kapcsolatok meggyógyítására sok év távlatából?
Kudász Gábor Arion fotográfus szerint ma egy művésznek ki kell állni és értelmes összefüggő mondatokban érvelnie kell, be kell mutatnia egy projektet, a képeket meg nem értő hallgatóságának.
