Rajzfilm

A mogyoró-meló

Film

Az utóbbi idők mainstream animációi feltűnően nagy gondot fordítottak arra, hogy a gyereket és a szülőt egyként lenyűgözzék. Peter Lepeniotis nem vesződik ilyesmivel.

A történet jól felépített, a fordulatok - bár kissé kiszámíthatók - jó ritmusban követik egymást, a figurák jópofák és a gyermeki befogadást megkönnyítendő kellően archetipikusak. Van (talán túlságosan) szép ívet leíró jellemfejlődés is, melynek végén ott találjuk a biztonság kedvéért jól érthetően ki is mondott tanulságot. A nagyon amerikai üzenet szerint a túlzottan individualista mókushős végül megtanulja az egyenrangú tagokból álló közösséghez tartozás fontosságát. Ám ez az állapot távol áll a gyűlölt szocialista típusú álegyenlőségtől, ahol egy bölcs vezető képébe bújt zsarnok államosítja a magántulajdont és látszatdemokráciát tart fenn (lásd a mosómedve-diktátornak terményt beszolgáltató rágcsálónépet). Ötletes megoldás volt a kettős heist movie narratíva alkalmazása, melynek során a rágcsálók élelemszerző akcióját az egész filmen végigvonuló párhuzamba állítják egy emberi gengszterbanda mesterkedéseivel (bár kérdéses, hogy a gyerek nézőknek mennyire magától értetődő e műfaj). A technikai kivitelezésre sem lehet panasz: a mókusok minden egyes szőrszála egyenként ring a szélben. A film humora viszont meglehetősen gyermeteg: néhány hasraeséssel és fingó mormotákkal kell beérnünk (s hogy ennél is van lejjebb, azt a Gangnam Style c. örökbecsű filmvégi felbukkanása bizonyítja). Tehát minden a helyén, mégis inog az egész.

Forgalmazza a Pro Video Film & Distribution


Figyelmébe ajánljuk

Jön a bolond!

  • - turcsányi -

William McKinley-vel jól elbánt Hollywood. Az Egyesült Államok 25. elnöke mind ez idáig az egyetlen, aki merénylet áldozataként négy elhunyt potus közül nem kapott játékfilmet, de még csak egy részletet, epizódot sem.

Út a féktelenbe

Már a Lumière testvérek egyik első filmfelvételén, 1895-ben is egy érkező vonat látványa rémisztette halálra a párizsi közönséget.

Cica az istállóban

„Attól, hogy egy kóbor macska a Spanyol Lovasiskola istállójában szüli meg a kiscicáit, még nem lesznek lipicaiak” – imigyen szólt egy névtelen kommentelő a film rendezőjének honosítási ügyét olvasva.

A hegyek hangja

„Ez a zene nem arra való, hogy hallgassuk, hanem arra, hogy táncoljunk rá” – magyarázza a film – eredeti címén, a Sirāt – egyik szereplője a sivatagi rave-partyban eltűnt lánya után kutató Luisnak (Sergi López) a film magját alkotó technozene értelmét. Az apa fiával, Estebannal (Bruno Núñez Arjona) és kutyájukkal, Pipával érkezik a marokkói sivatag közepén rendezett illegális rave-fesztiválra, hogy elszántan, de teljesen felkészületlenül előkerítse Mart.

A jóság hímpora

Krasznahorkai László első poszt-Nobel-regénye játékos, bonyolult, színpompás mű. Főszereplője egy múzeumi lepketudós, entomológus (azaz a rovartan szakértője), akit váratlanul egy bonyolult elméleti problémával keres meg a munkájában elakadt író, bizonyos Krasznahorkai László, aki kísértetiesen emlékeztet a nyilvános fellépésekből és megnyilatkozásokból ismert Krasznahorkai Lászlóra.