Film

A Nagy Fal

Film

Már egy ideje foglalkoztatja az amerikai stúdiókat, mit is kéne kezdeni Kínával. Kína filmgyártása viszont egész eddig jól elvolt a nyugati piacok nélkül (bár történtek közeledési kísérletek). Előbb-utóbb persze mindenhol felmerül a nézettségi mutatók feltornázásának nemes szándéka, így egyre sürgetőbb is közös nevezőt találni. Ennek egyik logikus eszköze volna a koprodukciók készítése.

A Nagy Fal ilyenformán nem a művészi értékei miatt úttörő mű, hanem azért, mert új irányt jelez a globális filmipar működésében. Zhang Yimou filmje arra tesz kísérletet, hogy a nyugati és kínai közönséget egyszerre nyerje meg. Az eredmény egy nem túl szimpatikus hibrid.

A kiszámíthatóan buta történet kezdetén két zsoldos (Matt Damon és Pedro Pascal) érkezik a nagy falhoz; lőport keresnek, hogy Nyugaton eladhassák. Kiderül, hogy a falrendszert földönkívüli(!) szörnyek miatt építették, akik 60 évente az emberek ellen törnek. Ezen a ponton a film simán tagozódik be a történelmet természetfölötti marhaságokkal ötvöző alkotások sorába (Cowboyok és űrlények, Abraham Lincoln, a vámpírvadász). Az viszont szokatlan (és némileg üdítő), hogy kapunk egy viszonylag kidolgozott, karakán hősnőt, aki rendre rátromfol a szimpatikus idegenre, és megismerteti vele a kínai értékrend preferenciáit. Damon zsoldosa és Tian Jing Lin parancsnoka tanulnak egymástól, egymásnak feszül individualizmus és kollektivizmus (s a végén az obligát szerelmi jeleneteket is megússzuk). A látvány elsőrangú, de a történet sutaságát és sablonosságát nem feledteti.

Forgalmazza a UIP–Duna Film

Figyelmébe ajánljuk

A józanság kultúrája. Folytatódik CIVIL EXTRA szolidaritási akciónk

Folytatódik a Magyar Narancs rendhagyó kezdeményezése, amelynek célja, hogy erősítse a civil szférát, a sajtót, valamint az állampolgári szolidaritást, válaszként a sajtót és a civil szervezeteket ellehetetlenítő, megfélemlítő, a nyílt diktatúrát előkészítő kormányzati törekvésekre. Új partnerünk a függőséggel küzdők felépülését segítő Kék Pont Alapítvány.

Szemrevaló: Páva – Valódi vagyok?

  • SzSz

A társadalmi szerepek és identitások a pszichológia egyik legjobban kutatott területe. Mead szerint nincs is objektív valóság, azt az egyének maguk konstruálják; Goffman úgy véli, az egész világ egy színpad, ahol mind különböző szerepeket játsszunk; míg Stryker elmélete azt magyarázza, hogy minden ember ezernyi identitással rendelkezik, s azok hierarchiába rendeződnek.

Szemrevaló: A fény

  • - bzs -

Tom Tykwer csaknem háromórás eposza mintha egy másik korból időutazott volna napjainkba (Tykwer maga is a Babylon Berlint, a múlt század húszas éveit hagyta hátra).

Szemrevaló: Gépek tánca

Markológépekkel táncolni, az ám a valami! Amikor a kotrókanál kecsesen emelkedik a magasba, akkor olyan, mint egy daru – mármint a madár (lehet, hogy magyarul nem véletlenül hívják így az emelőszerkezetet?) –, „nyakát” nyújtogatja, „fejét” forgatja.

Le nem zárt akták

A művészi identitás és a láthatóság kérdéseit helyezi középpontba Pataki Luca első önálló kiállítása. Keszegh Ágnes kurátor koncepciója szerint a tárlat krimiként épül fel: a látogatónak fragmentumokból, nyomokból kell rekonstruálnia a történetet. Az anyag kísérlet a művészszerep radikális újragondolására, és az igazi kérdése az, hogy az alkotói késztetés ledarálható-e.