Film

Hat évvel a Kosztolányit adaptáló Esti Kornél csodálatos utazása után mutatták be második nagyjátékfilmjét: A mi szerelmünk története személyes, sőt a rendező családjához is kötődik.

1965-70 körül a pártállami tűréshatáron mozgó kollégák között állított ki (Iparterv, R-Klub), majd, miután idegeire mentek a saját tűréshatárát átlépő rendőri zaklatások, műveit megsemmisítette és leállt. A 70-es évek közepétől a budavári gótikus szoborleletekről készített régészeti rajzokkal kereste kenyerét. Mostani önironikus kamarakiállításán önmagával sakkozik a rajzokon, mégis csak veszíthet.

1990-ben végzett a Színművészeti Főiskolán, Szinetár Miklós osztályában. Ezt követően négy éven át volt a Radnóti Színház tagja, egy vagy két évet kivéve folyamatosan forgatott: dolgozott Deák Krisztinával, Lukáts Andorral, András Ferenccel, Tímár Péterrel, Enyedi Ildikóval, és több tévéjátékban is szerepelt. A Radnóti Színházból az Új Színházba igazolt, Székely Gábor eltávolítása óta szabadúszóként dolgozik. Az idei filmszemlén színészi különdíjat kapott. A mozikban most Jadvigaként lép elénk.

A nagy sikerű ír filmhét vendégeként új filmjével itt járt az ember a ´92-es Síró játék emberarcú IRA-terroristája mögül. Alakításáért Oscar-díjra, sőt ugyanabban az évben Tony-díjra is jelölték, ráadásul a Someone who´ll watch over me című darabban egy túszt játszott. Rea Neil Jordan filmjeinek visszatérő szereplője, és néhány híressé vált honfitársával ellentétben nem veszi beskatulyázásnak, ha ír színészként emlegetik. Megszokott arckifejezése még éppen elviselhető gyomorproblémákat sejtet, köztudottan utálja a sajtót, aztán kiderül, hogy mindenről van véleménye, és ha már itt van, el is mondja.

A Vígszínház társulatának ünnepelt művésznője több kortárs magyar író drámájában játszott már. Esterházy Péter szövegeivel színésznőként a Galkó Balázs által rendezett Fuharosokban találkozott, Zsófit alakította. A múlt hónap elején mutatták be a Vígszínház házi színpadán Marton László rendezésében az Egy nőt.

A Bárkában állítja színpadra Peter Oswald Versekkel kártyázó szép hölgyek című verses drámáját, egy XVIII. századi japán szerző, Chikamatsu Monzaemon bábjátékának (bunraku) adaptációját. (Bemutató: február 25.) Immár másodszor rendez Magyarországon, legutóbb ´97-ben, amikor Helen Edmundson Irtás című színművét rendezte a Debreceni Csokonai Színházban. Neki köszönhető, hogy Határ Győzőt drámaíróként is megismerték Angliában: az Elefántcsordát ´94-ben mutatták be az exeteri Northcott Theatre Studióban. Az Oxford University egykori görög-latin szakos hallgatója amatőrként került a színházi szakmába, és jelenleg a Kent Opera társulatának művészeti igazgatója.

Több rangos francia díj után Csillaghegy és a budapesti francia diaszpóra szívét is megnyerte a párizsi Ekova zenekar. Amerikai-iráni-algériai születésű tagjainak receptje: a fiktív nyelvű ének, a keményen effektezett lant, a különféle keleti ütőhangszerek és a háttérben maratonit kocogó DJ lágy elektronikája nekünk is bejött; a többiről Diedre Dubois énekesnőt kérdeztük.

Tavaly már tudósítottunk egy osztrák filmhétről, amely igyekezett a szomszédos ország kortárs filmes társadalmáról teljes képet adni, s amelynek központi figurája és régiesen szólva fenegyereke a neorealista, szikár Michael Haneke volt. Az elmúlt heti kis filmszemle nemcsak egyszerű folytatása volt a tavalyinak, hanem bemutatta a huszonévesek filmezési elképzeléseinek elszigeteltségellenes stratégiákra épülő momentumait, és arra is fény derült, hogy az "új hullámos" osztrák filmes generáció többé-kevésbé Haneke köpönyegéből bújt elő.

A hannoveri világkiállítás pavilonjára kiírt tervpályázatot 1998 októberében bírálták el. A győztes tervet Vadász György, Basa Péter és Fernezelyi Gergely készítette, statikusa Kiss Ervin volt. Az épület szinte már készen áll. Az Expó 2000-en 191 ország vesz részt, közülük 56 önálló nemzeti pavilonnal. A német építészszakma kitüntetett figyelmét jelzi, hogy a holland mellett a magyar épület makettjének fotója szerepel az alsó-szászországi építészkamara szakmai kiadványának címoldalán. A hannoveri expót június 1-jétől október 31-ig lehet megtekinteni.

A Csirkefej óta meghatározó figura a Katona József Színház társulatában, karakterszínész. Nyolc éve vezeti az egykor kísérleti TÁP Színház társulatát, zenél a Korai Öröm zenekarban, legújabb műve pedig a Kamarás Ivánnal készített Bombajó című lemez hangszerelése. A Vihar előadása után beszéltünk.

A késő kádárizmus idején (a közgazdászok mellett) talán a történészek harcolták ki maguknak a legtöbb szabadságot a társadalomtudományok művelői közül, s kényszerültek a legkevesebb intellektuális megalkuvásra anélkül, hogy szilenciummal kellett volna szembenézniük. Szűcs Jenő, Ránki György, Juhász Gyula, L. Nagy Zsuzsa vagy Hanák Péter 70-es, 80-as években írott alapművein nem rontott az idő, nem érvénytelenítette őket a szabadság szelleme. Interjúalanyunkat, a két háború közötti magyar diplomácia kutatóját, aki magas tisztséget visel az Akadémián is, s akinek a közelmúltban jelent meg Pax Germanica című munkája a nácizmusban csúcsosodó német nagybirodalmi törekvésekről, arról faggattuk, vajon mekkora befolyással bírnak ma a történészszakma művelői az oktatásra és a politikai közgondolkodásra.

Öt éve végzett a főiskolán, jelenlegi státusa: elsőfilmes. Nemrég mutatták be a tavalyi filmszemle óta nemzetközi fesztiválokat megjárt moziját, az Észak, északot.

1990 óta a Kolozsvári Színház igazgatója. Sokat rendez külföldön, többek között Glasgow-ban a Hamletet, Barcelonában a Tangót, Philadelphiában az ", azok a szép napokat állította színpadra. 1993-ban a Kolozsvári Színház Angliában vendégszerepelt, ahol az általa rendezett A kopasz énekesnő elnyerte a londoni színikritikusoktól az év legjobb külföldi előadása díjat. Decemberben a budapesti Vígszínházban Shakespeare Troilus és Cressidáját játszották rendezésében.

1985 és 1992 után, 1999 decemberében (januárra átnyúlva) adódott nagyobb kiállítása a több mint tíz éve Londonban élő Háy Ágnesnek. A papíron és rajzfilmen jövő-menő Különc úr szülőanyja, az első gyurma-animátor, a mesekönyv-illusztrátor, a férfi és női nem jelképeinek játékos megmozgatója, a pontos és érzékeny vonalvezetésű enteriőrök rajzolója, a halál elkerülhetetlenségére emlékeztető csontember életképekbe illesztője a korábbiaktól eltérő vonalvezetésű, velencei rajzokat és művészettörténeti idézőjelekké hajlított drótokat, videón pedig, többek között, ezernyi, telekalligrafált telefonkönyvoldalt mutatott be a Budapest Galéria közönségének.