"Csak krákogva lecsuklik a nyaka" - Christopher Lee színész

  • Kriston László
  • 2014. május 27.

Film

Színészdinasztiából származik, ősei az első ausztrál operatársulat alapítói. Mély hangjával, sudár, szálfaegyenes termetével (194 cm) a filmtörténet örökös Drakulája, Frankensteinje, Fu Manchuja, múmiája, Szauronja, főgonosza, mágusa.

És persze James Bond ellenlábasa (Az aranypisztolyos férfi). Nyolcvanhat évesen világlátott öreg bölcs, hét nyelven beszél. A második világháborús veterán Guinness-rekordot állított kétszázhatvan filmszerepével. A B filmek királya, de rengeteget dolgozott az élvonalban is. Spielberggel (Meztelenek és bolondok), Lucasszal (Star Wars-filmek), Tim Burtonnel (Az álmosvölgy legendája, Charlie és a csokigyár, A halott menyasszony), Peter Jacksonnal (A Gyűrűk Ura), Billy Wilderrel (Sherlock Holmes magánélete), Richard Lesterrel (A négy muskétás), Alejandro Jodorowskyval (A szivárványtolvaj), John Hustonnal (Moulin Rouge), Nicholas Rayjel (Keserű győzelem) vagy éppenséggel Korda Zoltánnal (Vihar a Nílus felett). A Karlovy Vary-i Filmfesztiválon a minap életműdíjat kapott, ez alkalomból mesélt nekünk.

*

Christopher Lee: Jó napot!

Magyar Narancs: Jó napot! Honnan tud magyarul?

CL: Vannak-voltak magyar barátaim. Forgattam Korda Zoltánnal meg Vincével, és találkoztam Korda Sándorral is. Néhány éve magyar stábbal forgattam Marokkóban (2000-ben az In the Beginning című bibliai Hallmark-tévéfilmet - K. L.). Ramszesz fáraót játszottam. Az egyik nagyjelenetben állok a tömeg előtt, és meg kell neveznem az utódomat. Nem tudom, mi lehetett az illető neve Egyiptomban, de én azt mondtam: "Ímhol az utódom, a neve pedig légyen: szoknyavadász!" Így, magyarul. Tudomásom szerint minden magyar szoknyavadász.

false

MN: Kétségkívül. De mondja, milyen hasznát látta a színészi pályán a háborús tapasztalatainak?

CL: Önkéntesként Finnországban voltam 1939 telén, de a harcmezőn hátba szúrtak. Így amikor Peter Jacksonnal A Gyűrűk Urát forgattuk, az egyik csatajelenetben fel tudtam neki ajánlani két változatot: Hogyan essek el a csatában? Lehet úgy, hogy az ember felnyög: "Óóóóhhh". Vagy csak krákogva elcsuklik a nyaka, "khhhrrr", és lehanyatlik. Õ visszakérdezett. "Melyik a hitelesebb?" Tapasztalatból tudom: az utóbbi. Mert az ember nem érzi, amikor megszúrják. Csak azt, hogy jól meglökték hátulról. Lezuhan a földre, és még mindig nem tör rá a fájdalom. Csak később érzi a szúrás helyét.

MN: Titkosszolgálati munkát is végzett.

CL: Személyesen ismertem azt a két férfit, Jan Kubist és Jozef Gabcíkot, akiket az "Anthropoid" hadműveletben arra képeztek ki, hogy ejtőernyővel visszatérjenek ide, Csehszlovákiába, és meggyilkolják Heydrichet (a britek segítségével, a Londonban székelő emigráns cseh kormány megbízásából - K. L.). A nap, amikor Holesovicében véghezvitték az akciót, épp a születésnapom volt. Sosem felejtem el azt a napot. (Heydrich megsebesült, de csak nyolc nappal később halt meg kórházban, vérmérgezésben. Válaszként Hitler ráuszította speciális alakulatait Csehországra, hogy megtalálják a gyilkosokat. Kubis és Gabcík az SS-szel vívott tűzharcban esett el június 18-án - K. L.) Ahogy az öreg embereknél lenni szokott, arra nem emlékszem, mit csináltam tegnap, de arra igen, hogy mit hatvan éve. Valószínűleg ebből világlik ki, mi a fontos az életben. Az akcióban részt vevő hét másik cseh katona nevére is máig emlékszem. Rengeteget tanultam a nácikról és a háborús bűnösökről - ami az ez irányú munkám része volt a háború éveiben és azután is! Némelyikük még mindig életben van: a hírhedt Dr. Halált, Aribert Heimet pont most keresik Chilében. 94 éves. (A mauthauseni koncentrációs tábor nagybani gyilkosa, a második személy a náci háborús bűnösök "toplistáján", Alois Brunner után. A hollétére vonatkozó új infók miatt Efraim Zuroff, az izraeli Simon Wiesenthal Központ munkatársa éppen a Karlovy Vary-i Fesztivál alatt utazott Chilébe. Heim családja eddig nem kérte a svájci bankszámlán fekvő 1,6 millió dollárt, amelynek felvétele annak bizonyítása, hogy Heim halott - K. L.).

MN: Dél-Afrikában pilótának képezték ki, aztán részt vett a Rommel egyiptomi vonalai mögé szökő brit Long Range Desert Group titkos tevékenységében is. A háborús játszmák hogyan hatottak a lelkére?

CL: Sokan haltak meg a szemem előtt. Testek hulltak darabokra bombáktól. Találkoztam megkínzottakkal. Láttam, emberek hogyan tesznek szörnyűségeket egymással. Majdnem teljesen érzéketlenné váltam. De például élményeim következményeként egész életemben képes voltam felismerni a titkosrendőröket! Amikor '84-ben Prágában forgattam, egyből kiszúrtam őket a forgatáson.

MN: Király, az volt az Üvöltés: A nővéred farkasember!

CL: Ó, ne is mondja! Rémes egy film volt! Mondtam is a rendezőnek, hogy ez így kész őrültség. Ezeknek az állatoknak farkasoknak kellene lenniük, de ahelyett úgy néznek ki, mintha A majmok bolygójáról jöttek volna! 1986-ban az ezüstlakodalmamat ünnepeltem Moszkvában, ahol éppen a Mio min Mio című filmet forgattam. Ebben játszotta első filmszerepét Christian Bale. Az egész stáb oroszokból állt. De a Gosfilm stúdió rendezője, Vlagyimir Grammatikov mindig azzal oltogatott minket: "Ha ezt most nem csináljuk jól, bajba kerülünk a KGB-nél!" Ráadásul teljes hangerővel tódította, amitől elég ideges lettem. "Mi az istennyilát csinálunk mi itt?" Félve pillantottam körbe, mert ugye más időket éltünk akkoriban: az utcán megállított engem és a feleségemet egy fiatal fiú. Nagyon kellemesen elcsevegtünk vele az orosz zeneművészetről. Miután elbúcsúztunk, alig tettünk pár lépést, láttam, hogy a milícia máris közrefogta!

MN: Mit tart élete legnagyobb színészi teljesítményének?

CL: Az Oliver Reeddel vívott kardpárbajomat. (Alighanem Richard Lester A négy muskétás c. remekében eshetett, melyben Reed Athost, hősünk pedig Rochefort-t adta - a szerk.) Egy befagyott tó jegén kellett vívnunk. Csakhogy ő minduntalan felrúgta a betanult koreográfiát: a szó szoros értelmében támadott, menteni kellett a bőrömet. Elcsúsztam és elestem, hogy kikerüljek a szorult helyzetből. A jelenetnek annyi lett. "Állj, állj! Mi a baj?" - szólt a rendező. Természetesen a testi épségemet védtem ezzel a fogással, de nem mondhattam azt mindenki előtt: "Baj van, az Oliver meg akar skalpolni!" A következő felvételnél azt mímeltem, hogy megcsúszom a jégen, és véletlenül jobban odavágok neki. Éppen csak megsuhintottam, oh, csak egy karcolás. "Ó, Oliver, rettenetesen sajnálom!" - szabadkoztam, valóban minden színészi képességemet összeszedve. Ettől aztán észhez tért. Soha többé nem lépett túl a betanult koreográfián.

MN: Mit szól ahhoz, hogy az utókor Drakulaként és horrorsztárként fogja nyilvántartani?

CL: Ha Hamletet játszanék, azt a filmet is horrornak hívnák! A sajtó szereti a címkéket, a Horror Királya, meg ilyesmi. Pedig Drakulát nem is játszottam olyan sokszor. És sohasem korrektül.

MN: Lugosi Béla játékáról mit gondolt?

CL: Csak évekkel azután láttam őt Drakulaként, hogy magam is eljátszottam. Nekem mindig furcsának hatott. Egy rozoga erdélyi kastélyban miért van nyakkendőbe-szmokingba felöltözve a vár ura? Bram Stoker úgy írja le a grófot, mint aki tetőtől talpig feketét visel. És az a nagy lebernyeg sincs a vállán. Következésképp én is rosszul játszottam. Mindig túl fiatalosan.

MN: Ja, hogy megvan vagy pár száz éves!

CL: Minimum ötszáz, ha nem több. Ennek megfelelően akartam ábrázolni. De nem engedték. Pedig Stoker műve szerint hosszú fehér haja és bajusza is van. '65-ben második alkalommal forgattam Drakula-filmet. Ekkor már nem voltam hajlandó megszólalni benne. Mert az összes mondatom szörnyen rossz volt. Háromszor-négyszer kértek még fel a szerepre. Minden egyes alkalommal nemet mondtam, mert nem tették lehetővé, hogy megfelelő módon hozzam a figurát. A Hammer stúdió vezetője könyörgött a telefonban. "Kikészültek az idegeim! Meg kell csinálnod a filmet!" Mire én: "Ugyan, miért?" "Mert lábon eladtam az amerikai forgalmazónak!" Végig ellenálltam. De ő aljas eszközhöz folyamodott: "Gondolj arra, hány ember maradna munka nélkül, ha miattad nem készülne el a film!" Kizárólag ezért vállaltam végül. Ámbár mégis hálás vagyok a Hammer stúdió horrorjainak. Hiszen ezek révén vált világszerte ismertté az arcom.

MN: A Guinness Rekordok könyve szerint a legtöbb filmszerepet ön játszotta el. És úgy is szerepel ott, mint a legmagasabb filmfőszereplő a mozgókép történetében.

CL: Nem hinném, hogy az utóbbi stimmelne. De az tény, hogy kerültem érdekes helyzetekbe a magasságom miatt. 1979 telén a Bear Island kanadai forgatása alatt egy Vlagyivosztokból jött orosz hajón voltunk elszállásolva Alaszkában. Bementem a kabinomba. Az ágy iszonyúan kicsi volt. Panaszt tettem. "Maga nem sztenderd!" Na ja, az egész hajót japán turistákra szabták! Az ácsoknak új ágyat kellett készíteniük.

MN: Ian Fleming unokaöccseként és golfpartnereként többet tudhat a 007-es ügynökről, mint a széria többi szereplője.

CL: Annak alapján, amit ő mesélt nekem azokról az emberekről, akikről Bondot mintázta, bízvást állíthatom, Pierce Brosnan volt a legjobb! Én csak Roger Moore-ral dolgoztam. Az általam alakított Francisco Scaramanga egyébként nem légből kapott személy. Egy görög név. Fleming Eatonban járt iskolába, és ki nem állhatta az egyik osztálytársát. 't hívták így.

MN: Maradt megvalósulatlan szerepálma?

CL: Don Quijote. Még mindig el tudnám játszani. Egy másik álmomhoz már túl öreg vagyok: sokáig szerettem volna magamra ölteni Rettenetes Iván szerepét. Cserkaszov szenzációs volt Eizensteinnél. Iván szörnyű ember volt, de azt csak később tudtam meg, hogy rendkívül intelligens is. Nagyon jól informált volt a világ dolgaiban. Feleségül akarta venni az angol királynőt, I. Erzsébetet. Nemrég fejeztem be életem egyik legérdekesebb olvasmányát. Egy könyvet Sztálinról. Nem tudtam, hogy milyen művelt volt. Mindent elolvasott. Nemcsak orosz irodalmat. Angolt, amerikait, franciát. Eredetileg papnak készült. Még az aláírását is tudom utánozni. Megmutatom. (Úgy is tesz - K. L.)

MN: A sok rendezőóriás közül, akikkel dolgozott, ki a kedvence?

CL: Simán Billy Wilder. Okos volt és mulatságos. De ha valaki nem tette a dolgát, megnézhette magát. Akkor agyonszekírozta és kikészítette. Második kedvencem Tim Burton. Nagy rendező. Csak a munkából ismerem, privát szinten nem járunk össze. De egyszer eljött a házamba. Telefonon szoktunk inkább beszélni. Háromszor forgattunk együtt. A negyedik a Sweeney Todd lett volna. Azon szellemek egyikét játszottam, akiket a címszereplő tett el láb alól. A darabban eredetileg hozzáénekelünk a cselekményhez, kommentáljuk. Már felénekeltük a dalokat a hanganyagra. Aztán Richard Zanuck felhívott. "Nem tudom, hogyan közöljem veled a hírt, de a helyzet az, hogy a szerepeiteket kivettük a filmből." Az történt, hogy Johnny Depp kislánya súlyos beteg lett. Johnny két hétig virrasztott az ágyánál. Ezalatt állt a forgatás. A producerek tudták, nem engedhetik meg, hogy túllépjék a büdzsét. Így hát kivették a jeleneteinket. Nem került sor a forgatásukra. Később Tim Burton is felhívott. "A dalaitok túlságosan lelassították volna a cselekményt." Megértésemről biztosítottam. De szeretnék még dolgozni vele.

MN: És a kollégák közül ki a kedvence?

CL: A legnagyobb színész, akivel valaha találkoztam, Walter Huston volt. John Huston apja.

MN: Ön az egyetlen A Gyűrűk Ura stábjából, aki személyesen is találkozott Tolkiennel. Meséljen!

CL: Az 50-es években jelentek meg a könyvei. Harmincas éveimben jártam akkor. Elolvastam mindet. Elképesztő, amit írt. Nemcsak új figurákat, helyszíneket talált ki, de egy önálló nyelvet is. Az oxfordi The Eagle and Child nevezetű pubban voltam barátaimmal, amit magunk közt a Madár és a Bébinek hívtunk. Ülök a söröm mellett. "Uramisten, az ott Tolkien!" Ezen a helyen szokott összegyűlni az íróbarátaival. Mire az egyik barátom: "Bemutassalak neki? Diákként együtt dolgoztam vele és a fiával." Odamentünk hozzá. Kezet fogtunk. "Jó napot!" "Üdvözlöm, hogy van?" Ennyi volt a találkozás. Úgy éreztem, a valóságos Istennel találkoztam. Talán térdre kellene borulnom előtte. Mindig arra vágytam, ha egyszer film készül a könyveiből, én is benne leszek. De akkoriban nem léteztek speciális effektusok. Amikor sor került az elkészítésükre, Ian McKellen kapta Gandalf szerepét, ő tizenhét évvel fiatalabb nálam. Én már nem tudtam volna a hegytetőre felmászni, mint ő. Utólag Peter Jackson elmondta nekem: én voltam az egyetlen jelöltje Szauron szerepére. Senki mást nem akart.

MN: Most nyolcvanhat éves. Annyinak is érzi magát?

CL: Mentálisan nem. Testileg inkább száznyolcvanhatnak! Nincs mit takargatni: nagyon öreg vagyok. Még mindig tudok gondolkozni, beszélni, emlékezni és mozogni is. De meg kell barátkozni azzal a ténnyel, hogy a test pontosan tudja, hány éves vagy. Az ember rájön, hogy többé nem tud olyan dolgokat csinálni, mint korábban. Tudja, a Guinness Rekordok könyvében azzal is benne vagyok, hogy én kardoztam a legtöbbet filmekben. A Csillagok háborúja II - A klónok támadásában a lézerkardos vívás nagy részét magam csináltam végig. Pedig akkor sem voltam éppen fiatal (nyolcvan - K. L.). Kemény munka volt. Tudja, huszonkét éve volt egy szívműtétem.

MN: Hisz a halál utáni életben?

CL: Szívesen gondolom azt, hogy minden élet csak egy a sok közül. Ahogy a buddhisták hiszik. És remélhetőleg minden egyes életben fejlődünk. De inkább remény ez, mint hit.

Figyelmébe ajánljuk