Zsidó, meleg és fekete szuperhősök - Avi Arad producer

Film

Igazi hollywoodi nagymenő, az X-Men-, az Iron Man-, a Hulk- és a Pókember-filmek producere. Új filmjét, A csodálatos Pókember 2.-t most játsszák Pesten a mozik. Telefonon beszéltünk vele.

Magyar Narancs: Andrew Garfield, Spidey alakítója úgy nyilatkozott a minap, hogy a Pókember zsidó. Az?

Avi Arad: Hát, mit is mondhatnék? A Pókembert, ugye, Stan Lee írta. Stan Lee-t hajdanán Stan Liebernek hívták. Stan úgy döntött, inkább választ magának egy kevésbé zsidós nevet - így lett a Lieberből Lee. Így akár kínainak is gondolhatták - olyan spanyolos kínainak. Stan persze csak a nevét változtatta meg, az identitását soha. És Stannek volt egy nagybátyja, a nagybácsinak meg egy képregénykiadója. Stan és Steve Ditko bekopogott a nagybácsihoz, hogy van egy remek tervük, a Pókember. Ditko megmutatta a rajzokat, Stan pedig nyomta a szöveget, de a rokont mindez nem hatotta meg. Egy pókember? Szó sem lehet róla. Az emberek irtóznak a pókoktól... Annyit mindenesetre sikerült elérniük, hogy az Amazing Fantasy című sorozatba sikerült próbaképpen benyomni a figurát. És a többi, ahogy mondják, történelem.

Jobbról: Garfield, Emma Stone, Arad

Jobbról: Garfield, Emma Stone, Arad

 

MN: Tudta, hogy létezik egy internetes adatbázis, a Comic Book Religion Database, amely a szuperhősök vallási hovatartozását tartja számon? Eszerint például Hulk katolikus, A fantasztikus négyes kőóriása, a The Thing pedig zsidó...

false

AA: Amennyire én tudom, a szuperhősök közül az egyetlen nyíltan zsidó karakter Magneto az X-Menből. Az első X-Men-film úgy kezdődik, hogy koncentrációs táborba hurcolják gyerekként. Elválasztják az anyjától, és ekkor tör elő belőle a mutáns ereje. Elég ütős jelenet volt - képzelheti, hogy be voltak rezelve a stúdiók, amikor megtudták, hogy egy koncentrációs táborban játszódik egy ekkora film nyitójelenete.

MN: Mint Hitchcock, Stan Lee is feltűnik egy-egy villanásnyi jelenet erejéig a nevéhez fűződő filmekben.

AA: Ezt a cameo-dolgot én kezdtem el. Stan a hetvenes évekig maga írta a Spider-Man képregényeket. Az ő Pókember-történetei jelentik a műfaj csúcsát. 1994-ben kezdtem a Pókemberrel komolyabban foglalkozni; először egy animációs tévésorozatban. Stannek hála sok minden belefért a rajzfilmekbe, az utcai bandák harcaitól a szolidaritásig egy csomó felnőtt dolog. Nekem Stan maga Pókember. Belülről Pókember, kívülről Howard Hughes.

Stan Lee mint Howard Hughes

Stan Lee mint Howard Hughes

 

A frizura, a bajusz mind a fénykorát élő Howard Hughesra emlékeztet. Stan ifjúkorában nagy szívtipró lehetett. Nekem fontos, hogy a műfaj megteremtője feltűnjön egy-egy kitüntetett pillanatra a filmekben, de legalább ennyire fontos, hogy ezek a cameók ne akasszák meg a filmet. Az előző Pókember-filmben könyvtárost játszott - vígjátékba illő jelenet volt. Nem mintha egy ma született kiskamasz tudná, hogy épp Pókember papáját látta szórakozott könyvtárosként, de ezek a jelenetek nem is nekik, hanem a képregényrajongóknak szólnak. Ők a legfontosabb vásárlóink. És ők imádják Stant. És Stan, noha 92 éves, nem pihen a babérjain.

Stan Lee (The Avengers): “Superheroes in New York? Gimme a break!

“Superheroes in New York? Gimme a break!"

 

MN: Azt is nagyon imádnák a rajongók, ha Pókember más szuperhősök társaságában is feltűnne. Nemrég Simon Kinberg, az X-Men-filmek producere tett utalást rá, hogy el tudna képzelni egy közös, Pókember-X-Men filmet.

AA: Az animációs Pókember-sorozat legnépszerűbb epizódja az volt, amiben Spider-Man Man-Spiderré változott; mutálódni kezdett, hat karja lett, a pók énje vette át az irányítást. Az egyetlen ember, akiről úgy tudja, segíthet rajta, nem más, mint Professzor X az X-Men univerzumból. Adja magát, hogy a két világ egyszer találkozzon, ezt aláírom, de a jogok más-más stúdióknál vannak; szóval jogilag rendkívül komplikált lenne összehozni. Az üzlet olykor betesz a nagyszerű, kreatív ötleteknek. De ha crossover filmekről beszélünk, Pókember és az X-Men a lehető legkézenfekvőbb párosításnak tűnik. Hiszen mind mutánsok.

MN: 2012-ben megvolt az első melegházasság a Marvel világában: Northstar oltár elé vezette a barátját. Mit gondol, ugyanez megtörténhet egy százmillió dolláros képregény-filmben is?

Northstar és az oltár

Northstar és az oltár

Rawhide Kid

Rawhide Kid

 

AA: Nem Northstar a Marvel-képregények egyetlen meleg szuperhőse, hiszen ott van Rawhide Kid, a meleg cowboy is. A képregények mindig gyorsan reagáltak a valóságra: Amerika kapitányt a nácik elleni harc hívta életre, Hulk és Pókember a hidegháborús technológiák szülöttei. Ma már bárki lehet szuperhős, ha heteró, ha meleg. Ha jó a sztori és jó a figura, nem látom, miért ne lehetne filmet csinálni egy meleg szuperhőssel. Nézze csak meg, milyen volt régen a Marvel-hősök világa: száz százalékig fehér! És ma milyen? Sokszínű. Miért ne lehetne spanyol vagy kínai szuperhős is?! Nem az ötvenes években élünk, amikor a fehérek tudomást se vettek a feketékről, a nők pedig legfeljebb a bólogató, ágyba vihető barátnő szerepét kapták. Ma már nem lehet kérdés, hogy Electrót miért Jamie Foxx játssza, amikor a képregényben a figura fehér volt.

Figyelmébe ajánljuk

Vérző papírhold

  • - ts -

A rendszeresen visszatérő témák veszélyesek: mindig felül kell ütni a tárgyban megfogalmazott utolsó állítást. Az ilyesmi pedig egy filmzsánerbe szorítva a lehetőségek folyamatos korlátozását hozza magával.

Szűznemzés

Jobb pillanatban nem is érkezhetett volna Guillermo del Toro új Frankenstein-adaptációja. Egy istent játszó ifjú titán gondolkodó, tanítható húsgépet alkot – mesterséges intelligenciát, ha úgy tetszik.

Bárhol, kivéve nálunk

Hajléktalan botladozik végig a városon: kukákban turkál; ott vizel, ahol nem szabad (mert a mai, modern városokban szabad még valahol, pláne ingyen?); már azzal is borzolja a kedélyeket, hogy egyáltalán van.

Brahms mint gravitáció

A kamarazenélés közben a játékosok igazán közel kerülnek egymáshoz zeneileg és emberileg is. Az alkalmazkodás, kezdeményezés és követés alapvető emberi kapcsolatokat modellez. Az idei Kamara.hu Fesztivál fókuszában Pablo Casals alakja állt.

Scooter inda Művhaus

„H-P.-t, Ferrist és Ricket, a három technoistent két sarkadi vállalkozó szellemű vállalkozó, Rácz István és Drimba Péter mikrobusszal és személyautóval hozza Sarkadra május 25-én. Ezen persze most mindenki elhűl, mert a hármuk alkotta Scooter együttes mégiscsak az európai toplista élvonalát jelenti. Hogy kerülnének éppen Magyarországra, ezen belül Sarkadra!?” – írta a Békés Megyei Népújság 1995-ben arról a buliról, amelyet legendaként emlegetnek az alig kilencezer fős határ menti kisvárosban.