Film

Csendes szív

  • 2015. október 17.

Film

Ha egy dán filmben rokonok gyűlnek össze egy magányosan álló vidéki házban, akkor számítani kell rá, hogy elfojtott ellentétek kerülnek felszínre, kirobbanó indulatok, sírás, emberhalál valószínűsíthető. Ha ezek a rokonok ráadásul a gyógyíthatatlanul beteg mama szelídnek szánt, ám aktív eutanáziája alkalmából jelennek meg, akkor tudjuk, egziszten­ciális kérdések lesznek terítéken, és minden sarokban van egy óra, ami a tisztelt néző múló életidejét is mutatja.

Bille August azonban nem az egy generációval fiatalabb dogmások fésületlen, sőt durva, olykor erőszakos modorát utánozza – még akkor sem, ha a nevezett iskola emblematikus női színésze, Paprika Steen (itt is, mint mindenhol, mindig) hozza az ugyancsak a nevezett is­kola által kedvelt, neurotikus, az érdes felszín alatt sérülékeny, önvizsgálat következtében megtisztuló nőtípust. A fénykorán még a Dogma ’95 előtt túljutott kiváló dán példaképe inkább Bergman. Rendezett is már Bergman-filmet – a Mester visszavonulása után cannes-i Arany Pálmát hozott neki a kései Bergman stílusában megvalósított Legjobb szándékok –, és, hát rendezne azóta is, csak a forgatókönyveit már nem Bergman írja. Ebbe a szkriptbe sem sikerült belepakolni egyebet érdektelen magánéleti gubancoknál és szappanoperás bölcsességeknél. Csordogálnak az események, veszekedés, ki- esetleg összeborulás-­duett, s ez mind együtt, első látásra nyilvánvaló dolgok leleplezése: meg­annyi művészfilmes klisé. Végül megtudhatjuk, hogy a halál az bizony egy nagyon komoly dolog.

Forgalmazza a Cirko Film – Másképp Alapítvány

Figyelmébe ajánljuk

Céltalan poroszkálás

A két fivér, Lee (Will Poulter) és Julius (Jacob Elordi) ígéretet tesznek egymásnak: miután leszereltek a koreai háborús szolgálatból, a veteránnyugdíjukból házat vesznek maguknak Kalifornia dinamikusan növekvő elővárosainak egyikében.

Autósmozi

  • - turcsányi -

Vannak a modern amerikai mitológiának Európából nézvést érthető és kevésbé érthető aktorai és momentumai. Mindet egyben testesíti meg a Magyarországon valamikor a nyolcvanas években futó Hazárd megye lordjai című, s az Egyesült Államokan 1979 és 1985 között 146 részt megérő televíziós „kalandsorozat”, amely ráadásul még legalább három mozifilmet is fialt a tengerentúli közönség legnagyobb örömére, s Európa kisebb furcsálkodására.

Húsban, szőrben

Mi maradt élő a Pécs 2010 Európa Kulturális Fővárosa programból? Nem túl hosszú a sor. A Tudásközpont és a Zsolnay Örökségkezelő Nkft. kulturális intézményei: a Zsolnay Negyed és a Kodály Központ, és a Zsolnay Negyedben az eleve kiállítótérnek épült m21 Galéria, amelynek mérete tekintélyes, minősége pedig európai színvonalú.

Rémek és rémültek

Konkrét évszám nem hangzik el az előadásban, annyi azonban igen, hogy negyven évvel vagyunk a háború után. A rendszerbontás, rendszerváltás szavak is a nyolcvanas éveket idézik. (Meg egyre inkább a jelent.)

Az igazságnak kín ez a kor

A családregény szó hallatán rendre vaskos kötetekre gondolunk, táblázatokra a nemzedékek fejben tartásához, eszünkbe juthat a Száz év magány utolsó utáni oldalán a kismillió Buendía szisztematikus elrendezése is.

Kultúrnemzet

„A nemzetgazdasági miniszter úr, Varga Mihály 900 millió forintot biztosított ennek az épületnek a felújítására – nyilván jó összeköttetésének köszönhetően. Lám, egy nemzeti kormányban még a pénzügyminiszter is úgy gondolja, hogy a kultúra nemcsak egy sor a magyar költségvetésben, hanem erőforrás, amelynek az ország sikereit köszönhetjük.”

Kamukéró

A lakástámogatási program a Fidesz-kormányok nagy találmánya. Ha az embereknek nincs pénzük lakást venni, akkor adjunk nekik támogatott hitelt – nagyjából ez a minta huszonöt éve.

„Így változik meg a világrend”

Miért tört előre a populista jobboldal a nyugati világban, és hogyan alakította át Kelet-Európát? Milyen társadalmi változások, milyen félelmek adták a hajtóerejét, és milyen tartalékai vannak? És a liberális demokráciának? A tájhaza egyik legeredetibb politikai gondolkodóját kérdeztük.

Nemtelen helyzetben

Egy hónapja éhségsztrájkol a vizsgálati fogságban Budapesten a német szélsőbaloldali aktivista, Maja T. A német média kifogásolja az ellene folyó eljárás és fogva tartásának körülményeit.