Film

B-Movie: Lust & Sound in West-Berlin 1979–1989

  • - kg -
  • 2015. október 17.

Film

Egy csecsemőnek minden vicc új, de vajon mit csinálhat ma az a punkfrizurás csecsemő, aki horogkereszttel a pólóján zavarja a rendet egy korabeli művészeti projektből kiollózott jelenetben? Ha a kis punk magára ismer, feltétlen jelentkezzen, de ez a film egy nálánál is nagyobb partiarc, a manchesteri Mark Reeder sztorija, aki már akkor szerette a Berlinből kiszivárgó, indusztriális zajokat, amikor a műfaj összes rajongója elfért egy trafiknyi lemezboltban. Egy csecsemőnek minden Berlin új, és Mark ment is, meg sem állt Nyugat-Berlinig, ahol – mivel bírt mindent, ami zene volt és alternatív, és imádott egyenruhában bicajozni – hamar beilleszkedett a fal nyugati oldalát bomlasztó kreatív káoszba, melyben Bowie-tól Nick Cave-ig, Keith Haringtől Tilda Swintonig, Blixa Bargeldtől a Joy Divisionig mindenki sietett megmártózni. Minden dokumentumfilm ilyen neveket kíván magának, de a kicsi nevek az igazán szórakoztatók, a poptörténeti lábjegyzetek, akik mind világmegváltásban utaz­tak, és úgy néztek ki, mint Dieter, Mike Myers híres paródiafigurája. Reeder ott volt, ahol az élet zajlott, a berlini fekete lyukak, kreatív gócpontok, utcai összecsapások és reggelbe nyúló partik nem lehettek meg nélküle. Nem szívesen lennénk poéngyilkosok, de a végén ledőlt a fal és eljött a dj-k királysága – Reeder ott volt, amikor a dj még elmeorvosi kategóriának számított. De nem csak ott volt, a többséggel ellentétben emlékszik is mindenre, sőt, vén fejjel sem tagadja, hogy engedve a népszerű német fétisnek, egyenruhában csinálta végig az évtizedet.

Figyelmébe ajánljuk

Tej

Némi hajnali bevezetés után egy erősen szimbolikus képpel indul a film. Tejet mér egy asszonykéz egyre idősebb gyerekei csupraiba. A kezek egyre nagyobbak, és egyre feljebb tartják a változatlan méretű csuprokat. Aztán szótlanul reggelizik a család. Nyolc gyerek, húsztól egyévesig.

Dal a korbácsolásról

„Elégedetlen vagy a családoddal? (…) Rendelj NUKLEÁRIS CSALÁDOT az EMU-ról! Hagyományos értékek! Az apa férfi, az anya nő! Háromtól húsz gyerme­kig bővíthető, szja-mentesség, vidéki csok! Bővített csomagunkban: nagymama a vármegyében! Emelt díjas ajánlatunk: főállású anya és informatikus apa – hűséges társ, szenvedélye a család!”

Sötét és szenvedélyes séta

Volt már korábban egy emlékezetes sétálószínházi előadása az Anyaszínháznak az RS9-ben: a Budapest fölött az ég. Ott az indokolta a mozgást, hogy a történet a város különböző pontjain játszódik. Itt a vár hét titkot rejtő terme kínálja magát a vándorláshoz. Az RS9 helyszínei, a boltozatos pincehelyiségek, az odavezető meredek lépcső, ez a föld alatti világ hangulatában nagyon is illik a darabhoz.

Egymásra rajzolt képek

A kiállított „anyag első pillantásra annyira egységes, hogy akár egy művész alkotásának is tűnhet” – állítja Erhardt Miklós a kiállítást megnyitó szövegében. Ezt csak megerősíti a képcímkék hiánya; Széll Ádám (1995) és Ciprian Mureșan (1977) művei valóban rezonálnak egymásra.

Komfortos magány

  • Pálos György

A szerző az első regényével szinte az ismeretlenségből robbant be 2000-ben az irodalmi közéletbe, majd 2016-ban újra kiadták a művét. Számos kritika ekkor már sikerregényként emlegette, egyes kritikusok az évszázad regényének kiáltották ki, noha sem a szüzséje, sem az írásmódja nem predesztinálták a művet a sikerre.

„Legalább két generáció kell”

2023. október 7-i elrablása, majd másfél évvel későbbi kiszabadulása után Eli Sarabi Túsz című könyvében írta le az átélt megpróbáltatásokat. Most bátyja kíséretében a világot járja, hogy elmondja, mi segítette át a fogság napjain, milyen tapasztalatokat szerzett a fogva tartóiról, és hogyan hozott döntést arról, hogy nem szenvedéstörténet lesz mindez, hanem mentális küzdelem az életért.

A 11 cigánytörvény: így konzerválja a romák kirekesztését a jogrend

A szabad iskolaválasztás, a befagyasztott családi pótlék, a közmunka, a csok, a tankötelezettség csökkentése – papíron mind általános szabály, a gyakorlatban azonban osztályt és rasszt különít el. Ezek a rendelkezések nem a szó klasszikus értelmében „cigánytörvények”, hatásukban, működésükben, következményeikben mégis azok – írja Horváth Aladár.

„Hadd legyen már véleményem!”

Háromgyermekes anya, legidősebb lánya középsúlyos értelmi fogyatékos. Rendőr férjét, aki másodállásban is dolgozik, alig látja. Az állam magára hagyta őket – ahogyan a sorstársait is. Felszólalt Magyar Péter országjárása során, s a pártelnök segítséget ígért.