Egy csecsemőnek minden vicc új, de vajon mit csinálhat ma az a punkfrizurás csecsemő, aki horogkereszttel a pólóján zavarja a rendet egy korabeli művészeti projektből kiollózott jelenetben? Ha a kis punk magára ismer, feltétlen jelentkezzen, de ez a film egy nálánál is nagyobb partiarc, a manchesteri Mark Reeder sztorija, aki már akkor szerette a Berlinből kiszivárgó, indusztriális zajokat, amikor a műfaj összes rajongója elfért egy trafiknyi lemezboltban. Egy csecsemőnek minden Berlin új, és Mark ment is, meg sem állt Nyugat-Berlinig, ahol – mivel bírt mindent, ami zene volt és alternatív, és imádott egyenruhában bicajozni – hamar beilleszkedett a fal nyugati oldalát bomlasztó kreatív káoszba, melyben Bowie-tól Nick Cave-ig, Keith Haringtől Tilda Swintonig, Blixa Bargeldtől a Joy Divisionig mindenki sietett megmártózni. Minden dokumentumfilm ilyen neveket kíván magának, de a kicsi nevek az igazán szórakoztatók, a poptörténeti lábjegyzetek, akik mind világmegváltásban utaztak, és úgy néztek ki, mint Dieter, Mike Myers híres paródiafigurája. Reeder ott volt, ahol az élet zajlott, a berlini fekete lyukak, kreatív gócpontok, utcai összecsapások és reggelbe nyúló partik nem lehettek meg nélküle. Nem szívesen lennénk poéngyilkosok, de a végén ledőlt a fal és eljött a dj-k királysága – Reeder ott volt, amikor a dj még elmeorvosi kategóriának számított. De nem csak ott volt, a többséggel ellentétben emlékszik is mindenre, sőt, vén fejjel sem tagadja, hogy engedve a népszerű német fétisnek, egyenruhában csinálta végig az évtizedet.
Figyelmébe ajánljuk
Vajon mit szól hozzá Vanda, a vidéki leszbikus hentes, hogy Budapesten róla beszélgetnek?
Az ötödik OFF-Biennálé részeként június 15-ig látható Horváth Gideon kutatásalapú projektje a Merlinben. A legveszélyesebb ember alapja hat életútinterjú, amelyek olyan vidéken élő, munkás hátterű emberekkel készültek, akik valamilyen szexuális kisebbséghez tartoznak.
Megtörtént események
A film elején megkapjuk az adekvát tájékoztatást: a mű megtörtént események alapján készült. Első látásra e megtörtént események a 20. század második felének délelőttjén, az ötvenes–hatvanas évek egymásba érő szakaszán játszódnak, a zömmel New York-i illetékességű italoamerikai gengsztervilág nagyra becsült köreiben.
Élet-halál pálinkaágyon
Óvodás korunktól ismerjük a „Hej, Dunáról fúj a szél…” kezdetű népdalt. Az első versszakban mintha a népi meteorológia a nehéz paraszti sors feletti búsongással forrna össze, a második strófája pedig egyfajta könnyed csúfolódásnak tűnik, mintha csak a pajkos leánykák cukkolnák a nyeszlett fiúcskákat.
MS mester és kora: a kiállítás egy évszázados rejtély megoldását kínálja
A Szépművészeti Múzeum monumentális kiállításának középpontjában egyetlen mű, egy 1506-os selmecbányai gótikus szárnyas oltár áll, viszont a tárlat kurátorainak arra a kérdésre kellett választ találniuk, hogyan lehet egy letűnt kort megfoghatóvá, izgalmassá tenni úgy, hogy bemutassák az új kutatási eredményeket is.
Hogyan legyünk könnyen és gyorsan vidéki gazdatisztnek beöltözött uradalmi neofasiszták?
"A minap azt mondta Lázár János, hogy „mindenki azt csinál az ágyban, amit akar”. Mondta már februárban is, csak akkor hálószobát használt az ágy helyett, olezánc. A mondat így is, úgy is maga az engedékenység, a megengedés. Hovatovább tolerancia."
Egy fölényeskedő miniszter játékszere lett a MÁV
A tavalyi és a tavalyelőtti nyári rajtokhoz hasonlóan a vasúttársaság most sem tudott mit kezdeni a kánikula, a kereslet és a körülmények kibékíthetetlen ellentétével, s a mostani hosszú hétvégén ismét katasztrofális állapotok közt találhatták magukat az utasok.
Orbán öccsének esete az embercsempészettel az olasz paranoia filmek világát idézi
Hétköznapi nyelven fogalmazva egy olyan történet körvonalazódik Orbán Áron körül, amely a nagy összegű lehúzásokon túl illegális embercsempészetről szól, és amelynek egyes figurái, s még inkább a köztük lévő kapcsolat, fogalmazzunk megengedően így, könnyen zavarba ejtik az állampolgárt.
A kormány már bármilyen értelmes katonai együttműködéstől elzárta magát
Hosszú ideig az évszázad üzleteként hirdették a német fegyvergyártásra alapozó hazai védelmi ipari fejlesztéseket. Ám a pénz elfogyott, exporttal nem számolhatunk, ráadásul a Merz-kormány nem lesz olyan elnéző Orbán Viktor bomlasztó politikájával szemben, mint amilyen Angela Merkel volt.
Hogyan maradhat hiteles a sajtófotó a mesterséges intelligencia korában?
Ha ma azt írjuk be a keresőbe, hogy tank man, a kereső nem csak azt az ismeretlen, magányos kínai tüntetőt dobja fel, aki 1989-ben az életét kockáztatva állt a kínai kommunista kormány tankjai elé a Tienanmen téren, hanem egy másik, AI generálta képet is. Hogyan védje meg a sajtó a valóságot?
„Navracsics-fiókából” a MOME-alapítvány kuratóriumi elnökévé – ki Böszörményi-Nagy Gergely?
A fideszes ifjúságból indulva, minisztériumokon és államtalanított állami cégeken át vezető úton került Böszörményi-Nagy Gergely, az Orbán-rendszer egyik hivatásos szabadgondolkodója a MOME-t fenntartó alapítvány élére, ahol aztán nem kívánt ismertséget szerzett.
„Ahhoz képest, hogy odakint milyen sötét fellegek gyülekeznek, a zenekarunk az aranykorát éli”
Tizenöt éve alakult meg az Ivan & The Parazol, a klasszikus rock ihletettségű zenekar a minap jelentette meg hatodik nagylemezét Belle Époque címmel. Az új album mellett ambiciózus tervekről és a közéletről is beszélgettünk Vitáris Ivánnal, az együttes énekesével és Simon Bálint dobossal.