"Dogma-filmet csináltunk" (Pető Kata színésznő)

  • - kg -
  • 2007. október 4.

Film

Magyar Narancs: Az Élet és Irodalomban Báron György a Láthatatlan filmek sorozatban írt kritikát a Premier című filmről, aminek a főszereplője és a dramaturgja is te voltál. Az Overnight előtt mintha csupa "láthatatlan" filmben játszottál volna. Pető Kata: Igen, ezek nem voltak nagy költségvetésű filmek, ebben a tekintetben talán a Miraq, Bollók Csaba filmje lógott ki egyedül a sorból. Annyiban azonban ez is láthatatlan, hogy még nem került moziba, de úgy tudom, dolgoznak rajta.

Magyar Narancs: Az Élet és Irodalomban Báron György a Láthatatlan filmek sorozatban írt kritikát a Premier című filmről, aminek a főszereplője és a dramaturgja is te voltál. Az Overnight előtt mintha csupa "láthatatlan" filmben játszottál volna.

Pető Kata: Igen, ezek nem voltak nagy költségvetésű filmek, ebben a tekintetben talán a Miraq, Bollók Csaba filmje lógott ki egyedül a sorból. Annyiban azonban ez is láthatatlan, hogy még nem került moziba, de úgy tudom, dolgoznak rajta. A Premier, ami egy Kleist-darab, a Penthesilea parafrázisa, teljesen underground film volt, saját pénzből csináltuk, illetve a Budapest Banktól szereztünk rá utólag háromszázezer forintot. Tulajdonképpen sok-sok beszélgetésből jött össze ez a film. Nem volt klasszikus értelemben vett forgatókönyvünk, a rendezővel, Dömötör Tamással közösen készített vázlat alapján dolgoztunk. Mind a költségvetés, mind a módszer tekintetében underground filmet készítettünk. Csak amikor befejeztük, akkor jöttünk rá, hogy valójában egy Dogma-filmet csináltunk. Nem ez volt a célunk, de így alakult.

MN: Egyszer csak beugrott, hogy hoppá, ez itt egy Dogma-film?

PK: Szerintem valaki mondta, mi meg csodálkoztunk, mert egyáltalán nem ez volt a célunk. De ha már így alakult, elküldtük a Dogma-bizottságnak, és Lars von Triertől kaptunk egy igazoló oklevelet, ami rá is került a filmre. Így a Premier lett az első kelet-európai Dogma-film.

MN: Ez a Dogma-pecsét segített a Premieren?

PK: Nem hiszem, de érdekes módon nagyon sokan látták, persze inkább szakmai körökben.

MN: A Premierhez képest az Overnight jóval nagyobb, jóval megtervezettebb produkció. Szokatlan volt?

PK: Az a helyzet, hogy nekem Kaposváron, Mohácsi Jánossal is van szerencsém sokat dolgozni, aki hasonlóképpen próbál, mint ahogy a Premier készült. Azaz, amikor elkezdünk dolgozni, még nincsen darab. Tud bizonyos pontokat, ahová el kell érnünk, de tulajdonképpen csak improvizálunk. Én ezt a fajta munkát nagyon élvezem, és eléggé hozzá is szoktam. Ehhez képest az Overnightban minden le volt írva, de mégis könnyű helyzetbe kerültem, mert a Ferivel (Török Ferenc rendező - a szerk.) nagyon sokat beszélgettünk, és alakítottuk is a szerepet.

MN: Milyen irányba alakítottátok?

PK: A Ferinek fontos volt ez a női szerep, noha a lány nagyon keveset van jelen a filmben. A főszereplő életében ez csak egy futó kapcsolat, de a nő kapaszkodna belé, minden módon próbál kapcsolatba lépni a fiúval. Ennek az egyre kétségbeesettebb próbálkozásnak az eredménye végül a levélben elküldött pozitív terhességi teszt.

MN: A szereped szerint aukciókat vezetszÉ

PK: Nagyon izgultam az árveréses jelenet miatt, mert bárhogy próbáltam is, nem sikerült felkészülni. Tavasszal találkoztunk először a Ferivel, de egész nyáron nem volt itthon egyetlen aukció sem. Csak Bécsben lett volna, de oda nem sikerült kijutnom. Úgy volt, hogy találkozom Winkler Nórával, és segít egy kicsit felkészülnöm, de végül az sem jött össze. Így végül filmeket néztem. Wim Wenderstől Az amerikai barátot, meg kicsit kommerszebb darabokat. Nem tudtam mást tenni, mint hogy megtanultam a szöveget, és teljes egészében a Feri instrukcióira hagyatkoztam.

MN: A forgatás során kialakult valamiféle stábhangulat?

PK: Hogyne, természetesen. Ráadásul én a Viktort (Bodó Viktor, az Overnight főszereplője - a szerk.) már kamaszkorom óta ismerem. Gimnazistaként kerültem be az általa szervezett Ad Hoc Csoportba, ahol ő rendezett. Az Overnight azért is volt izgalmas, mert most dolgoztam vele először együtt mint színésszel.

Figyelmébe ajánljuk

Női dzseki trendek, amelyeket érdemes figyelni idén ősszel és télen

  • Támogatott tartalom

Az őszi-téli szezon mindig a kabátok és dzsekik időszaka: ezek a darabok nemcsak a melegedről gondoskodnak, hanem meghatározzák az egész öltözéked stílusát is. Idén a klasszikus megoldások mellett számos új irányzat is teret nyer, amelyek egyszerre praktikusak és divatosak. Nézzük, milyen trendek hódítanak a női dzsekik világában a következő hónapokban!

„Elérve a tehéncsorda által hagyott sárnyomokat balra fordulunk” – ilyen egy hétvégi túra Székelyudvarhely környékén

Két napot teljesítettünk a Via Transilvanica székelyföldi szakaszából, Farkaslakáról Székelyudvarhelyre, onnan pedig Homoródszentmártonig gyalogoltunk. Felmásztunk Jézus fejébe, pásztorkutyákkal barátkoztunk, és még egy szüreti felvonulásba is belecsöppentünk. A közel 50 kilométeres út során más túrázókkal alig, medvékkel viszont szerencsére egyáltalán nem találkoztunk.

Vörösben

Bohumil Hrabal novelláit Balassa Eszter, a társulattal sokat dolgozó dramaturg az Európa Kiadónál nemrégiben újra megjelent Véres történetek és legendák című gyűjteményes kötet alapján dolgozta át. Vörös a zokni, a nyakkendő, de még a hajszalag is – véres drámára jöttünk –, mégsem sorolható a horror műfajába Soós Attila rendezése. Fekete humorban gazdag sztorik elevenednek meg, groteszk stílusban feltárva a kisemberek mindennapos küzdelmeit.

Magánügyek, közügyek

A félhomályos színpadon egy női alak ül az íróasztalnál, mögötte vörös fényben füst gomolyog. Létezik egy színházi mondás: ahol egy előadásban füstgép vagy stroboszkóp jelenik meg, ott véget ér a minőség. Ám ez az előadás egy holokauszthoz kapcsolódó történetet mond el, a felszálló füstnek így óhatatlanul pluszjelentése is van.

Szintén zenész

  • - turcsányi -

Nyilván nincs új a nap alatt, mindenesetre a síkhülye gyerekrabló történetét láttuk már kétszer, s éppenséggel olvashattuk is volna, ha Evan Hunter (a számos álnéven alkotó Salvatore Albert Lombinót Ed McBainként ismerjük jobban) 1959-ben publikált regénye megjelenik magyarul, de nem jelent meg, noha a szerző távolról sem alulreprezentált alakja a magyar könyvkiadásnak, beleértve a komcsit is).

Patchwork művészportrékból

A Fuga leghátsó, ámde igen nagy méretű termében látható a művész 2012 óta futó sorozatának (Ember Embernek Embere) majdnem teljes összegzése. A magángyűjtőktől is visszakölcsönzött alkotásokkal együtt a kiállításon 34 mű szerepel – sajátos, „bogis” művészportrék a nemzetközi művészszcéna volt és jelenlegi nagyjairól. S bár G. Horváth mindenekelőtt festő, a művészi Pantheonjában szerepet kapnak szobrászok, fotósok, konceptuális alkotók és performerek is.