Egy ideje már egyre lehetett hallani tippeket, meddig húzza még ki a Sziget, de arra még a duruzsolás és izgalmas utcai pletykák ellenére is kevesen számítottak, hogy az is lehet, az idei volt az utolsó: Karácsony Gergely főpolgármester hétfő reggel a Facebookon közölte, a Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. felmondta a fővárosnál a Hajógyári-szigetre vonatkozó területfoglalási engedélyét. A Sziget Fesztivál a Telexnek küldött válaszában megerősítette a hírt, és azt is, amit ki lehet belőle olvasni: egyelőre úgy áll, nem lesz 2026-ban Sziget. „A fesztivál külföldi tulajdonosa – annak ellenére, hogy korábban egy hosszabb távú fejlesztési programban gondolkodott – úgy döntött, hogy a jelenlegi struktúrában nem vállal további kockázatot Magyarországon” – áll a szövegben.
Fotó: Palágyi Barbara
Az 1993 óta létező fesztivál a rendszerváltás utáni Magyarország egyik sikertörténete lett, ami sok-sok átalakulással egészen a közelmúltig képes volt tartani a státuszát: a Sziget a nagybetűs Fesztivál, ami mellett minden amolyan pótlékként tűnt fel a nyári szezonban. Így volt ez még abban a nagyjából a 2000-es évek közepétől tartó 15 évben is, amikor egy követ sem lehetett eldobni anélkül errefelé, hogy ne egy fesztiválos Kosheen-koncertet találjon el vele az ember. Azóta különféle okok miatt sorra zártak be a fesztiválok, a Sziget nélkül viszont több generáció sem tudta elképzelni a nyarat még akkor sem, ha esetleg időközben már kinőtt a fesztiválozásból.
Érdemes utánagondolni, kit kell itt szidni? Egyelőre úgy tűnik, hogy minden körülményt lehet, ugyanis a számok alapján egyszerre hibás a gazdasági környezet, hibásak a máshova kacsingató fiatalok, és persze egy előre nem látható világjárvány.
A Sziget Kulturális Menedzser Iroda Zrt. tulajdonosa a luxemburgi Superstruct Entertainment. Ezt a céget tavaly megvásárolta egy amerikai tőkealap, a KKR, és rövid tapogatózás után végül gyorsan lejtőre került a projekt: 2023-ban 1,8 milliárd forintos veszteséget termelt, tavaly ez már 3,9 milliárdra nőtt, és bár a tavalyi számokkat még nem közölték, iparági források újra kétmilliárdos mínuszról beszélnek. Mondhatnánk bénázásnak, de a Gerendai Károly alapító kiszállása után érkezett befektetőknek valójában nem volt sok esélyük: 2017-es jövetelük után úgy tűnt, sikertörténet lesz a fesztivál „áramvonalasítása” – ekkor szűntek meg szinte teljesen a kisebb tematikus színpadok –, de arra értelemszerűen senki nem volt felkészülve, hogy a koronavírus-járvány miatt 2020-ban és 2021-ben is elmarad a Sziget. Azt is érdemes hozzátenni, hogy Gerendaiék pont jókor szálltak ki: 2016 volt a fesztivál történetének legsikeresebb éve, a Sziget a világ top fesztiváljai közé tartozott, ráadásul a kevés még független fesztivál egyikeként szinte kínálta magát valamelyik befektetőnek. Ez lett a már említett cég, amelyik úgy tervezte, egy nagy fesztiválcsomag részévé teszi a Szigetet, többek közt német, angol és spanyol zenei rendezvények szervezését is átvették. A terv életképesnek tűnt, hiszen így egy cég akár több buliján is felléptetheti a fontosabb fellépőket. Az eladás első szakasza 2017-ben történt: a céget alapító Gerendai és tulajdonostársai 15 milliárd forintért adták el a többségi részesedésüket, 2022-ben pedig elment a maradék 30 százalék is; ez is több, mint kétmilliárd forintot hozott Gerendain kívül Takács Gábornak, Fülöp Zoltánnak és Lobenwein Norbertnek.
A cikk további része csak előfizetőink számára elérhető.
Soha nem volt nagyobb szükség önre! A sajtó az olvasókért szabad, és fennmaradásunk előfizetőink nélkül nem lehetséges. Legyen előfizetőnk, tegyen egy próbát velünk és támogassa a demokratikus és liberális Magyarország ügyét!
