Először is szögezzük le, ez nem életrajzi film. Egy komédia, amiben a címszereplő összes darabját öszszekeverték, kicsit kifordították, és magát az írót is belemosták; személyiségét egybeolvasztották Tartuffe-fel, aki persze önmagaként is megjelenik, így szembetalálkozik önmagával.
Az alaptörténet, hogy Jean-Baptiste Poquelin dit Moliére tizenhárom év vándorszínészet után visszatér Párizsba, hogy XIV. Lajos előtt játszhasson a társulatával. Hiába a király komédia iránti rajongása, Moliére mindenáron tragédiát szeretne előadni, bár mindenki tudja, hogy csapnivaló a drámai szerepekben. Ekkor megjelenik egy fiatal nő, aki haldokló anyjához kéreti a színészt, de nem tudjuk meg, hogy mi történik a betegszobában, mert becsukódik előttünk az ajtó. Inkább elkezdődik egy álom vagy visszaemlékezés vagy a kettő keveréke (ez tűnik a legbiztosabbnak, hisz az üres lapra hajtja le a fejét, majd a Tartuffe kész kéziratáról emeli fel) a fiatal Moliére-ről, akinek adósságai vannak, amiért börtönbe zárják. A történet idáig követi az életrajzi szálat, majd egy hirtelen váltás: kezdődik a fikció, ahol mindenki több Moliére-figura keveréke (pl. Céliméne-ben van egy kevés a Mizantróp Céliméne-éből, a Tudós nők Philamintéből és a Kényeskedők alakjaiból is).
Jourdain, a gazdag kereskedő felfogadja hősünket, hogy tanítsa meg a színészet mesterségére, mert el akarja nyerni az említett bájos özvegy, Céliméne szerelmét. Papi ruhába öltözteti a színészt, és Tartuffe-ként bemutatja a családjának, de Elmire, Jourdain felesége el akarja kergetni a háztól a botcsinálta egyházi férfit. Természetesen nem maradhat ki a Tartuffe híres jelenete sem: Elmire, hogy bizonyítsa, hogy a vendégük hazudik, elbújtatja az asztal alá a férjét, de a csalás nem derül ki, sőt másfajta csalás lesz belőle: Moliére és Elmire összeborulnak.
Innen felgyorsul a film, újabb jelenetek bukkannak fel a címszereplő leghíresebb komédiáiból, néhol szó szerint, néhol kicsit átírva, végül a színész kilép a család életéből. A film legnagyobb dobása persze az, amikor a két Tartuffe találkozik. Végül azt is megtudjuk, mi történt az elején ránk csukott ajtó mögöttÉ
A Moliére egy finom, elragadó, kicsit franciás, kicsit moliére-es (bár lehet, hogy a kettő ugyanaz) komédia, kedves párbeszédekkel, kellő iróniával és szarkazmussal - minden szempontból napjaink mozija a velünk és bennünk élő fösvényekről, tudós nőkről és Tartuffe-ökről.
Forgalmazza a Best Hollywood
