Film

A Miért kellett meghalni Madridban című, 1966-os filmet nézve olykor még elvi idegenkedésén túl is szinte feszengve figyeli az ember, milyen szegényes volt az akkoriban már fellazulóban-hanyatlóban lévő Franco-rezsim propagandaarzenálja.

Minden, miről azt hiszed, rég elveszett. Minden, ami eltűnt, ott lebeg. Itt a dal, ami véget ért; a pénz, mely elgurult; a délután, ami elszállt: itt van a múlt.

A debreceni menekülttáborban kezdjük utazásunkat, ahol a boszniai háború alatt oly sok elűzött talált ideiglenes otthonra.

Nyugati Part, Gázai övezet - még a hektikus Közel-Keleten is tűzforró pontok.

Fu és Liu a csengcsoui vasútállomáson, Kína egyik legforgalmasabb pályaudvarán teljesít szolgálatot.

A szudétanémet Seisser család egy cseh fürdővároska, Velichovky mellett gazdálkodik.

Ha tudnád, hogy készült!

Aleksandar Manic filmje a dokuk jó szokása szerint egzotikus helyre kalauzol: ezúttal Sutkába, a macedóniai, jelentős részben muszlim cigányok fővárosába.

A helyszín Johannesburg, a hősök zulu férfiak, akik a környékbeli falvakból időközönként a hírhedt nagyvárosba mennek szezonmunkásnak.

Lent vagyunk a térképről. Az orosz regényekből ismert szverdlovszki járás legészakibb városában, 535 km-re Jekatyerinburgtól.

Verzió 3.

Nem a kontextus érdekli, hanem az egyén, a vágyak, a tépelődő akarások. Berzenkednénk, de rábólinthatunk: szemlátomást függetleníthető a körülményektől a történések belső, személyes dimenziója.

Filmjeinek fontos közös jegye: a markáns figurák kivételes bizalommal és őszinteséggel nyilvánulnak meg, bevonva a nézőt a történetükbe, amely mintha rendezői beavatkozás nélkül bontakozna ki. Ám az első benyomás félrevezető: ilyen erős személyesség csak akkor teremtődhet meg, ha a filmes közeli kapcsolatba kerül szereplőivel, jól ismeri gondjaikat és reményeiket.

Ez volt az 1991 és 1999 közötti délszláv háborúk első nagy csatája; sőt, a maga nemében talán a legnagyobb.