A Lengyel Népköztársaság egy napja

  • - lato -
  • 2006. november 2.

Film

Minden, miről azt hiszed, rég elveszett. Minden, ami eltűnt, ott lebeg. Itt a dal, ami véget ért; a pénz, mely elgurult; a délután, ami elszállt: itt van a múlt.

Minden, miről azt hiszed, rég elveszett. Minden, ami eltűnt, ott lebeg. Itt a dal, ami véget ért; a pénz, mely elgurult; a délután, ami elszállt: itt van a múlt. Két kezét újra nyújtja, nézd, kedvesed; megfordulsz, s régi arcod rád nevet. Nem, nem kéklő, messzi tájon járunk, hanem inkább nagyon is közel, a második szomszédban, ahonnan a belső tájainkra már nem is kell útlevél: "lengyelben", nemrég. Nem régen? Nem-e? Nos, épp azelőtt, mielőtt - talán jobb híján - divatba jött volna. De már ez a divat is mennyire történelem; meséljem el a gyerekeimnek, hogy nézett ki belülről egy Pevex? Ha sikerülne is? Mit gondolnak? Hogy nekünk tényleg a Pevex volt a Pilvax? Hát elsüllyedek. Szóval inkább a történelem szemétdombja. Ahova persze - ugyan (jogos önvédelemből)csak időnként - érdemes ellátogatni, mert egymást érik ott a gyémánt félkrajcárok (az adott kontextusban ipari gyémánt). A képek mintha az odavalósi Papp Gábor Zsigmond ernyőjéről lennének letöltve, lengyel hatvanas évek híradói: beindult az új gépsor a gyárban, átadták az iskolát, szervizelik a szovjet gépeket a dágványelosztóban, forgalmirend-változás a Kultúra és Tudomány Háza előtt: feketén, fehéren, nagyon fekete-fehéren. Persze egy sem pont ez, de mind lehetne éppenséggel. Olyan fekete-fehér az egész, hogy bármilyen ismerős is, pillanatok alatt álomba kergetne... - ha mondjuk a legmenőbb korabeli slágerek szólnának alatta. De nem, kispályás spiclik szövegeit, hétköznapi feljelentéseket, Tiborc bejegyzését a panaszkönyvbe, hatósági rendtartások hexametereit halljuk, s így egész az egész: horror picture show. Lőjétek fel a marslakóknak!

Neked ajánljuk

Kártyaszámolás

A film felér egy szerencsejáték-mesterkurzussal, amennyiben nemcsak egy black jack- vagy egy pókerparti lefolyásának logikáját mutatja be és érteti meg már-már tudományos alapossággal, de a nagy tétekben folyó és nagy közönséget vonzó bajnokságok álságos világába is hasonlóan leleplező attitűddel avat be. Viszont a film nem erről szól.

Prága romokban

Lehet szó bármilyen titokban kiszivárgó kódról, nemzetközi összeesküvésről vagy világot fenyegető veszélyről, ha a főhőst nem James Bondnak hívják, a büdzsé aligha érheti el a több száz millió dollárt. 

Halandó érzékiség

A galériák nyári kiállításai sokszor az úgynevezett „könnyed” témákra fókuszálnak – a fő sláger a növényvilág. Az idén három ilyen kiállítással is találkozhattunk, de mind különböző módon közelítette meg a tárgyát.

Bartóki billentés

  • Csabai Máté

Ha volna időgépem, biztos visszamennék, hogy halljam Bach orgonajátékát, Beethovent és Lisztet a zongoránál, na meg Bartók Bélát. Utóbbi – ha nem is élőben való – meghallgatásához elég egy egyszerűbb masina is: a nevezetes „barna lemezeken” ugyanis bárki megismerkedhet azzal, hogyan billentett a mester: az 1982-ben megjelent tizenhárom korongon Scarlattitól Beethovenen át Kodályig és persze a saját műveiig végigzongorázza a zenetörténet tetemes részét.

Hajókórház a járványszigetnél

Szőcs Petra csaknem tíz éve megjelent első verseskötetét annak szürreális, groteszk, fantasztikumba hajló stílusa tette emlékezetessé. A Kétvízközben bármi megtörténhetett, különösebbnél különösebb családtagok bukkantak föl, és a beszélő, ha úgy tartotta kedve, kiugrott a harmadik emeletről a szemetes­zsákkal. 

Kint is, bent is

Hogyan egyeztethető össze a szépség- és divatipar túlszexualizált világa a feminista, kapitalizmuskritikus megnyilvánulásokkal? Mennyiben mutathat fel hiteles elbeszélői pozíciókat annak a szerzőnek az első kötete, akinek írói tevékenysége eddig legfeljebb Instagram-posztokban nyilvánult meg? 

Palackposta a porból

Izgalmasan telt a múlt hét: a magyar közélet jobbára az ország miniszterelnökének nagy pillanatával volt elfoglalva. E nagy pillanat pedig Dallas egén ragyogott fel, amikor is Orbán beszédet mondhatott a republikánosok idei nagy összeröffenésén. Fél Amerika hegyezte a fülét, hogy mit akarhat ez a furcsa idegen! A Hungarian cowboy! Vagy nem hegyezte, mármint nem a fél Amerika hegyezte, csak néhány ebédidőben arra lófráló bámész alak, akinek tényleg nem volt dolga.

Caligula lova

Lázár János miniszter korábbi sofőrje, a vasárnap megválasztott mártélyi polgármester, Ambrus István dolgozni is akar. „El kell kezdeni dolgozni. Van mit csinálni Mártélyon” – idézte az időközi választás győztesét a Promenad24 nevű kormánypárti híroldal.

A didergő király

A létező orbánizmusban embernek, állatnak sem egyszerű az élete, de most a fák is rá fognak baszni. Meg mindenki más. Mondjuk fának sosem volt jó lenni a hazában, de most, hogy Orbán Viktor pánikba esett a fenyegető energiakrízis miatt, vagy legalábbis úgy tett, mintha abba esett volna, tényleg elkezdhetnek rettegni.

Demagógiára demagógia

Belátom, a politikusoknak nehezebb hallgatniuk, mint az egyszerű halandónak, mivel tőlük folyamatos reakciót vár el a választóközönségük. Különösen akkor, ha „helyzet” adódik, például amikor a kormány kellemetlen intézkedésekkel traktálja a népét. Még akkor is, ha hatalomra kerülve maguk is hasonló lépé­sek­re kényszerültek volna, pedig ilyenkor talán bölcsebb volna hallgatni.