Boldog élet

  • Holtzer Péter
  • 2006. november 2.

Film

Fu és Liu a csengcsoui vasútállomáson, Kína egyik legforgalmasabb pályaudvarán teljesít szolgálatot.
A peronokon állandóan százak várnak az eleve zsúfoltan befutó járatokra. Fu és Liu a tömeget irányítja, felhívják a figyelmet arra, hogy a szerelvényre az ablakokon keresztül is be lehet jutni - kollégáikkal együtt maguk is aktívan kiveszik a részüket az emberek vagonokba tuszkolásából. A hangzavar, a tülekedés háborús állapotokat idéz; holott nincs másról szó, mint egy, az ottani vasutasok számára mindennapos rutinműveletről.

Liu egyébként éppen új lakásba költözik a családjával. A felvett bankkölcsön miatt ugyan rettenetesen eladósodik, de úgy érzi, révbe ért: a lakásavatón feleségével erről, valamint szerelmük "újrakivirágzásáról" beszélnek a barátok-rokonok tapsa közepette.

Fu második házasságában él. Első felesége baleset áldozata lett; képtelen elfeledni, változatlanul őt szereti. Mostani párjával ritkán beszélgetnek - vallja meg a kamerának különösebb érzelem nélkül. Fu amúgy a pályudvari közösség kommunista párttitkára. Így rámarad, hogy közölje munkatársaival: a gazdasági racionalizálás elérte őket is, ami elbocsátással és munkabér-csökkenéssel jár. "A reform mindig nehéz. De a felhők után napsütés következik" - érvel, s közben iszonyúan szenved.

A zárójelenetekben Liuék belátják: a hiteltörlesztést nem bírják, visszaköltöznek a régi lakásba. Fu egy rét közepén térdel és virágot szed: "Ez volt a kedvence" - mondja. Zokog, folynak a könnyei, orra hegyén takonycsepp hízik.

Szenvtelen dokumentarizmus - így összegezhetnénk Yue alkotását. Nincsen benne hatásvadászat (leszámítva a címadást), nincsenek meglepő fordulatok. Az ábrázolás módja sem új: fogjunk egy kamerát, kövessük a kiválasztottakat, kukkantsunk bele egyedi történetükbe, és ha szerencsénk van, akkor úgy tűnik majd, hogy voltaképpen mindannyiunkról beszélünk. Nos, a film egy órát mindenképpen megér annak eldöntésére, hogy szerencséjük volt-e.

Figyelmébe ajánljuk

Megjött Barba papa

A Kőszegi Várszínház méretes színpada, több száz fős nézőtere és a Rózsavölgyi Szalon intim kávéház-színháza között igen nagy a különbség. Mégis működni látszik az a modell, hogy a kőszegi nagyszínpadon nyáron bemutatott darabokat ősztől a pesti szalonban játsszák. 

Fűző nélkül

Berlin, Du bist so wunderbar – fogad a híres dal, amelynek a karrierje egy német sörreklámból indult. Nehéz is lenne másképpen összefoglalni a város hangulatát, amelyet az itthon alig ismert grafikus, illusztrátor és divatfotós Santhó Imre munkássága is visszatükröz.

Gyógyító morajlás

Noha a szerző hosszú évek óta publikál, a kötet harminckét, három ciklusba rendezett verse közül mindössze három – a Vénasszonyok nyara után, a Hidegűző és A madár mindig én voltam – jelent meg korábban. Maguk a szövegek egységes világot alkotnak. 

Elmondható

  • Pálos György

A dán szerzőnek ez a tizedik regénye, ám az első, amely magyarul is olvasható. Thorup írásainak fókuszában főként nők állnak, ez a műve is ezt a hagyományt követi. A történet 1942-ben, Dánia német megszállása után két évvel indul.

Gyulladáspont

Első ránézésre egy tipikus presztízskrimi jegyeit mutatja Dennis Lehane minisorozata: ellentétes temperamentumú nyomozópáros, sötétszürke tónusok, az Ügy, a magánélet és a lassacskán feltáruló múltbeli traumák kényelmetlen összefonódásai.

Londoni randevúk

„Ne ijedjetek meg, de azt hiszem, én vagyok a generációm hangja. Vagyis valamelyik generációé” – fogalmazott Hannah Horvath a Csajok első részében. A 2012–2017 között futó, hat évadot megélő sorozatban Lena Dunham pont így tett: hangot adott azoknak a fiataloknak, akiknek mindennél nagyobb szabadságot és jólétet ígértek, ám a világválság ennek az anyagi, az egzisztenciális szorongás pedig a lelki fedezetét egyszerűen felélte.

Mármint

A hullamosói szakma aránylag ritkán szerepel fiatalemberek vágyálmai közt. Először el is hányja magát Szofiane, a tanulmányait hanyagoló, ezért az idegenrendészet látókörébe kerülvén egy muszlim temetkezési cégnél munkát vállalni kénytelen arab aranyifjú.

Tíz vállalás

Bevált recept az ifjúsági regényekben, hogy a szerző a gyerekközösség fejlődésén keresztül fejti ki mondanivalóját. A nyári szünidőre a falusi nagymamához kitelepített nagyvárosi rosszcsontoknak az új környezetben kell rádöbbenniük arra, hogy vannak magasztosabb cselekedetek is a szomszéd bosszantásánál vagy az énekesmadár lecsúzlizásánál. Lehet tűzifát aprítani, visszavinni az üres üvegeket, és megmenteni a kocsiból kidobott kutyakölyköt. Ha mindez közösségben történik, még jobb.